"Ellenezzük, hogy bármely külföldi ország fogadja a dalai lámát, illetve hogy bármely ország beleavatkozzon Kína belügyeibe" - jelentette ki sajtóértekezletén a kínai külügyminisztérium szóvivője. "A dalai láma politikai száműzött, aki a vallás leple alatt régóta Kína-ellenes szakadár tevékenységet folytat" - tette hozzá, ismét elmondva Kína hajthatatlan álláspontját az általa megszállt Tibet Indiában élő vallási vezetőjével kapcsolatban.

A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség az imareggelit megelőzően figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy ne találkozzon külön is a dalai lámával. A hírügynökség akkor felelevenítette Barack Obama három hónappal ezelőtti pekingi találkozóját Hszi Csin-ping kínai államelnökkel, és utalt arra, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti "új típusú", nagyhatalomközi kapcsolatok fejlesztéséről folytatott megbeszélésen Obama kijelentette: (már) jobban megérti, hogy a kínai emberek számára miért oly fontos a nemzeti egység és a stabilitás.

A Hszinhua azt is felidézte, hogy Hszi később felsorolta azokat a területeket, amelyeket a kétoldalú kapcsolatok szempontjából sarokköveknek tekint, és fontosnak nevezte, hogy a felek ne tegyenek a másik "alapvető érdekei" ellen. Az Egyesült Államok elnöke akkor kijelentette, hogy Tibetet a Kínai Népköztársaság részének tekinti, és nem támogatja a régió függetlenségét - fogalmazott a kommentátor.

A washingtoni Fehér Ház e figyelmeztetés után hangsúlyozta, hogy nem tervez négyszemközti találkozót, és Obama ennek megfelelően az imareggelin csak üdvözölte a buddhista vallási vezetőt. Viszont az elnök különleges figyelmének megnyilvánulása volt, hogy az ő egyik legbizalmasabb tanácsadója, Valerie Jarrett ült a dalai láma mellett.

Obama korábban háromszor folytatott magánmegbeszélgetést a dalai lámával, de azok tartalmáról soha nem adtak tájékoztatást. Az elnök elődje, George W. Bush ezzel szemben 2007-ben személyesen köszöntötte a tibeti vallási vezetőt a Kongresszusi Aranyérem átadása alkalmából.