A tíztonnás, mintegy hat méter hosszú és három méter magas bronz emlékművet az orosz himnusz kísérete mellett leplezték le a jaltai Livádia-palota közelében, ahol a második világháború jövőbeni győztesei 1945. február 4. és 11. között tanácskoztak.

Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának, a dumának az elnöke is részt vett az emlékműavatáson, amely idején a kelet-ukrajnai konfliktus miatt a leghűvösebbek a kapcsolatok Oroszország és a nyugati államok között.

Joszip Sztálin szovjet vezető, Franklin Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit kormányfő a jaltai értekezleten döntötte el Európa jövőjét a következő ötven évre.

Sztálin szobra 3,3 méter magas, tíz centiméterrel magasabb, mint Roosevelté és Churchillé, holott a valóságban az amerikai és brit vezető magasabb volt nála.

A szobor felállítását bírálták a Sztálin parancsára a nácikkal való kollaborálás vádjával 1944-ben deportált krími tatárok. A népcsoport tagjai, akiknek visszatérését a félszigetre a peresztrojka után engedélyezték, és Ukrajna függetlenné válása - 1991 - után ukrán állampolgárok lettek, ellenezték a félsziget márciusi orosz bekebelezését.