Infostart.hu
eur:
365.04
usd:
331.46
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Nem lesznek előre hozott választások Svédországban

A miniszterelnök korábbi bejelentésével ellentétben mégsem lesznek Svédországban előre hozott választások, amelyet Stefan Löfven azért helyezett kilátásba december elején, mert a parlament elutasította a nemrég hivatalba lépett kisebbségi kormánykoalíció költségvetési tervezetét.

A svéd sajtó meg nem nevezett forrásoktól úgy értesült szombaton, hogy a megállapodás jött létre az ellenzéki jobbközép négypárti szövetség, illetve a szociáldemokraták és a Zöldek alkotta kormány között arról, hogy Löfven marad a miniszterelnök, és néhány módosítással végrehajtja az ellenzék által benyújtott, és decemberben a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásával elfogadott 2015-ös költségvetést.

Löfven szombat délben sajtótájékoztatón megerősítette a hírt. "Örülök, hogy egyezség jött létre, és Svédország kormányozható marad" - mondta. A jobbközép szövetség és a kormányoldal közös sajtóértekezletén azt is bejelentették, hogy a két fél a nyugdíjak, a védelmi és az energiapolitika területén is összehangolja politikáját. "Svédország hagyományosan jó a nehéz kérdések megoldásában" - jegyezte meg a kormányfő.

A belpolitikai válságért Löfven a parlamenti mandátumok 10 százalékát birtokló szélsőjobboldali Svéd Demokraták pártot okolta, amely szerinte "ki akar ütni minden kormányt, amely nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek".

A bevándorlásellenes párt korábban azt ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.

A kormányfőnek december végéig várnia kellett volna az előre hozott választások hivatalos bejelentésével. Legutóbb 1958-ban fordult elő Svédországban, hogy előre hozott választásokat tartottak.

Felmérések egyébiránt azt mutatták, hogy az előre hozott választások sem oldották volna fel a politikai patthelyzetet, sem a bal-, sem pedig a mérsékelt jobboldal nem szerzett volna többséget, és továbbra is a szélsőjobboldali párt maradt volna a mérleg nyelve.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A Tisza Párt erősödött, a Fidesz gyengült

A Tisza Párt erősödött, a Fidesz gyengült

A 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint ismét nő a különbség a kormányzó Tisza és a Fidesz között, ami a Medián múlt heti eredményeit is megerősíti.  A biztos szavazó pártválasztók körében a kormánypárt szeptember óta 62-ről 68 százalékra erősödött, míg a Fidesz 26-ról 24 százalékra gyengült, a Mi Hazánk pedig 6 százalékra esett vissza. A friss felmérés trendfordulót jelez, hiszen a Tisza óriási előnye májustól lassan apadt, november elején viszont újra nőni kezdett. Róna Dániel, a kutatóközpont vezetője úgy látja, hogy a volt kormánytagok és Orbán Viktor családtagjainak elszámoltatása még sokáig a közélet középpontjában maradhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×