Petro Porosenko ukrán, Vlagyimir Putyin orosz elnök Francois Hollande francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral folytatott konferenciabeszélgetése során állapodott meg arról, hogy újabb béketárgyalásokat hívnak össze a hétre.
A tanácskozáson az ukrán és az orosz kormány, a kelet-ukrajnai Moszkva-párti lázadók és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői vesznek részt.
A korábbiakhoz hasonlóan a helyszín a fehérorosz főváros, Minszk lesz. Eddig közel 5000 ember halt meg a szeparatista lázadók és az ukrán biztonsági erők és önkéntes különítmények harcaiban. Közben a lázadók támogatásával vádolt Oroszországot a Nyugat további szankciókkal sújtotta.
A korábbi tárgyalási fordulók nyomán sikerült mérsékelni az összecsapások gyakoriságát, de a felek nem tudtak megállapodni a nehézfegyverek visszavonásáról és a fogolycseréről.
Elemzők közben azt találgatják, hogy a rubelválság miatt irányvonalat váltott-e Moszkva eddigi hagyományos szövetségese, Kazahsztán és Fehéroroszország.
Hétfőn Kijevben járt Nazarbajev kazah és Lukasenko fehérorosz elnök is - hivatalosan azért, hogy segítsen a béketárgyalások újraindításában.
Kazahsztán eddig nem játszott szerepet a határaitól messze zajló konfliktusban. Ukrán kormányilletékesek úgy próbálták magyarázni a látogatásokat, hogy a hagyományosan Moszkva érdekszférájába tartozó két ország európai partnereket keres, mert "Vlagyimir Putyin elnök túl gyenge".
Fehéroroszország és Kazahsztán attól fél, hogy a Moszkvával fenntartott vámúniója gazdasági válságba rántja őket - mondta Konsztantyin Kalacsov a Moszkvai Politikai Szakértőcsoport nevű politológiai intézet munkatársa.
Az előzetes tervek szerint Putyinnak kedden lehetősége lesz kérdőre vonni Nazarbajevet, amikor Moszkvában találkozik több szomszédos ország vezetőjével.
A kazah vezető kijevi tárgyalásain olyan "hülyeségnek" nevezte a konfliktust, amelynek "nem lenne szabad megtörténnie" és Ukrajna területi egységének megóvására szólított fel. Lukasenko pedig a belarusz média szerint "titkos tárgyalásokat" akar az Ukrajával való szorosabb kapcsolatokról.
A dolog pikantériája az, hogy Kijev nyugati szövetségesei szerint Nazarbajev és Lukasenko is tekintélyelvű vezető, aki durván megsérti a demokratikus normákat.
Az ukrán vezetés közben figyelmeztette a lázadók által uralt területek lakosait: leállíthatja az áramszolgáltatást, ha nem tartják be az egész országra meghatározott fogyasztási kvótákat. Kijev korábban leállította a nyugdíjak és a szociális juttatások folyósítását a lázadó területek lakóinak.
Milliók, perek és késlekedés után: új fejezet kezdődik Krasznahorka várának történetében






