A tárca honlapjára feltett kommentárjában Lukasevics úgy fogalmaz: "A donyecki és luhanszki köztársaság vezetői és más tisztségviselői ellen hozott újabb szankciókkal kapcsolatban sajnálatunkat fejezzük ki, amiért azokban ismét a Nyugatnak a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezése iránti teljes érdektelensége nyilvánul meg."

A Kuba elleni embargó kudarcára hivatkozva, a külügyi szóvivő értelmetlennek nevezi a héten bejelentett újabb amerikai és kanadai büntető intézkedéseket. Egyúttal azt ígéri, hogy Oroszország hozzálát a megfelelő válaszlépések kidolgozásához.

"Azt tanácsoljuk Washingtonnak és Ottawának, gondolkodjanak el rajta, milyen következményekkel járnak az ilyen lépések" - teszi hozzá Lukasevics.

Az idén eddig több szakaszban bejelentett korábbi szankciók után Barack Obama amerikai elnök pénteken áruk, technológiák és szolgáltatások exportjának tilalmát jelentette be az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetre vonatkozóan, egyúttal felszólította Moszkvát, hogy szüntesse meg a terület feletti fennhatóságát. Előzőleg Kanada is újabb szankciókat vezetett be, kibővítve az olaj- és gáziparban használt egyes technológiák oroszországi exportjának tilalmát.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője kommentárjában azt hangsúlyozza, hogy Moszkvát az újabb szankciók sem fogják a Krím feladására kényszeríteni, mivel az "történelmi és elszakíthatatlan része Oroszországnak". Lukasevics Kuba példáját hozza fel, amellyel kapcsolatban az Egyesült Államoknak fél évszázadba tellett, hogy elszánja magát a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására, és kijelenti, hogy Moszkva kész kivárni - bármennyi időbe is teljen - Washington visszatáncolását.

A szóvivő fogalmazása szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa ellen hozott újabb, egyoldalú szankciók közvetlen bizonyítékai annak, hogy a Nyugat elismeri, a krímiek egyhangúlag és önként döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. "Éppen ezért büntetésnek is kollektívet választottak" - hangoztatja Lukasevics, szomorúnak nevezve, "hogy magukat demokratikusnak nevező országok hasonló módszerekhez folyamodnak a 21. században".