A korrupció elleni harcra szakosodott, berlini központú szervezet évente értékeli, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében 1997-ben elfogadott, megvesztegetés elleni egyezmény 41 aláíró országa mennyire tartja be az egyezmény előírásait.

A Transparency ebből a szempontból négy csoportba sorolta a vizsgált országokat.

A szervezet szerint csak négy olyan ország van - az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Svájc -, amely "tevékenyen érvényt szerez" a korrupció megfékezését célzó szabályoknak, számos, vádemelésig eljutó vizsgálat indításával. A cél érdekében "mérsékelt erőfeszítéseket" tevő öt ország - Olaszország, Kanada, Ausztrália, Ausztria és Finnország - közül csak Kanada értékelése javult a tavalyi évhez képest.

Magyarországot a Transparency a "korlátozott erőfeszítéseket" tevő nyolc ország közé vette, mások mellett Franciaországgal, Svédországgal, Norvégiával, és a csoportból csak Új-Zéland értékelését javította.

Idén a szervezet úgy találta, hogy az aláírók közül 22 ország - amely együttesen a világ exportjának 27 százalékát adja - "keveset vagy semmit sem" tesz az egyezmény megvalósításáért, vagyis azoknak a szabályoknak az érvényesítéséért amelyek elriaszthatnák a multinacionális cégeket attól, hogy külföldön megvesztegetéssel jussanak megrendeléshez.

A jelentés a legrosszabbul teljesítők közé sorolja a gazdasági hatalmak "G20" csoportjának több tagját, így Japánt, Dél-Koreát, Oroszországot, Brazíliát és Törökországot. Ugyanakkor ebben a kategóriában említi még mások mellett Hollandiát, Spanyolországot, Belgiumot, Mexikót, Írországot, Lengyelországot, Törökországot, Dániát és Csehországot is.

Edda Müller, a Transparency elnöke dicsérte Németországot, amiért a vizsgált időszakban megalkotta vállalkozói büntetőjogi törvénykönyvét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "ritkán fordul elő, hogy a korrupciót egyedülálló bűnözők valósítják meg". A "vállalkozói kultúra" sokkal nagyobb szerepet játszik ebben - tette hozzá. Ezért a korrupció miatt elmarasztalt vállalatok nyilvántartásba vételét szorgalmazta annak érdekében, hogy kizárhatóak legyenek a későbbi tenderekből.