II. Erzsébet királynő a skóciai Balmoralban, nyári rezidenciáján tette e rendkívüli feltűnést keltő kijelentését, amikor vasárnapi sétája közben szóba elegyedett az üdvözlésére összegyűlt alattvalókkal. Egyikük a beszélgetés közben nevetve biztosította az uralkodót, hogy nem fogja szóba hozni a skóciai népszavazás ügyét, és a királynő erre válaszolt.

A megjegyzés keltette óriási feltűnés nyomán a Buckingham-palota - az első számú londoni királyi rezidencia - vasárnap este külön közleményben hangsúlyozta, hogy az uralkodó e megjegyzéssel nem sértette meg a belpolitikai kérdésekben tőle elvárt semlegességet.

Mindazonáltal rendkívüli horderejű maga a tény, hogy a 88 esztendős királynő egyáltalán nyilvánosan véleményt formált - mégpedig meglehetősen markánsan - a skóciai referendum ügyében.

Ráadásul rövid időn belül másodszor hangzott el ilyen vélemény a királyi család részéről.

Harry herceg, a királynő unokája szintén komoly feltűnést keltve az uralkodó kijelentésénél is egyértelműbb utalást tett arra, hogy reményei szerint Skócia a jövőben is az Egyesült Királyság része marad. Harry a maradandó sérüléseket szenvedett brit és nemzetközösségi katonák megsegítésére általa kezdeményezett nagyszabású éves nemzetközi sportrendezvény, az Invictus Games vasárnapi záróünnepsége előtt kijelentette: szeretné, ha a jövő évi Invictus-játékokat is az Egyesült Királyságban tartanák, "például Glasgowban". Glasgow a legnagyobb skót város.

A királyi család - más belpolitikai kérdésekhez hasonlóan - hivatalosan semleges álláspontot foglal el a skót népszavazás ügyében is, ám Harry herceg kijelentése egyértelmű jelzés arra, hogy az udvar valójában Skócia maradását pártolná.

Minapi egybehangzó sajtóértesülések szerint a brit kormányfővel, David Cameronnal folytatott magánbeszélgetésein maga az uralkodó is egyöntetűen hangot adott ennek az álláspontjának. A brit lapok udvari forrásai szerint a királynő a brit unió jelenlegi formájának fennmaradását pártolja, és a skót függetlenségpártiak lendületes előretörése rendkívüli módon aggasztja, annak ellenére is, hogy a skót kormány már jó ideje jelezte: szeretné, ha a függetlenség elnyerése esetén is a brit uralkodó maradna Skócia alkotmányos államfője.

Ezeket a sajtóbeszámolókat a Buckingham-palota a hét elején szinte példátlanul indulatos hangvételű közleményben utasította vissza, "kategorikusan tévesnek" minősítve a lapértesüléseket. A közleményt ismertető udvari szóvivő szerint a brit demokrácia egyik alapelve, hogy az uralkodó pártatlan álláspontot foglal el alkotmányos kérdésekben, és II. Erzsébet királynő ehhez tartotta is magát uralkodásának eddigi 62 esztendejében.

A királynő ennek megfelelően "a politika felett áll", és szilárd meggyőződése, hogy a csütörtöki függetlenségi népszavazáson a döntés kizárólag Skócia népét illeti - hangsúlyozta a szóvivő.

II. Erzsébet királynő eddig egyetlen alkalommal tett nyilvánosan utalást arra, hogy a jelenlegi összetételű Egyesült Királyság fennmaradását szeretné, de ez csaknem negyven éve történt. Trónra lépésének ezüstjubileumán, 1977-ben, a londoni parlament két háza előtt elmondott beszédében kijelentette: nem feledkezhet meg arról, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodójává koronázták. E komoly feltűnést keltő, azóta is sokszor idézett kijelentését annak idején széleskörűen úgy értelmezték, hogy az uralkodó ellenezte a Skócia önkormányzati hatásköreinek kiterjesztésére vonatkozó, akkortájt ismertetett terveket.