A szakértői testület pénteki közleménye szerint Gurlitt tavasszal magával vitte a bőröndöt a kórházba, amikor gyógykezelésre szorult. A testület a héten kapta meg a bőröndöt a müncheni kórháztól.

Szakértők szerint a francia impresszionista festő 1864 körül festhette a tájképet, amely nagyon hasonlít a Vue de Sainte Adresse (Sainte Adresse látképe) című festményéhez.

Az illetékesek most vizsgálják a műalkotás tulajdonosi hátterét, azt, hogy a nácik által elrabolt festményről van-e szó.

A Gurlitt-gyűjtemény léte véletlenül vált ismertté 2012-ben, amikor egy adócsalás miatt indított eljárásban házkutatást tartottak Cornelius Gurlittnál és nagyjából 1400 képre, köztük Pablo Picassótól és Marc Chagalltól származó művekre bukkantak a lakásában. A műgyűjtő valamennyi alkotást az apjától, Hildebrand Gurlittól örökölte, akit Adolf Hitler kedvelt műgyűjtőjeként tartottak számon.

Cornelius Gurlitt halála előtt megállapodást kötött a német állammal és Bajorországgal, hozzájárult, hogy a szakértői munkacsoport megvizsgálja az apjától származó művek tulajdonosi hátterét és vállalta, hogy visszaadja a jogos tulajdonosoknak vagy azok örököseinek az összes alkotást, amelyről megállapítják, hogy nácik rablással, erőszakkal, zsarolással szerezték meg az eredeti tulajdonostól. A hatóságok cserében feloldották a gyűjtemény zárlatát, de Gurlitt már nem láthatta újra a képeket.