Helyi idő szerint 9 óra 50 perckor - amikor 1994. július 18-án felrobbant a gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép az AMIA székháza előtt - felzúgtak a szirénák és egyenként olvasták fel az áldozatok nevét az egyesület székháza előtt.

A 300 ezres lélekszámú argentínai zsidó közösség - a legnépesebb a szubkontinensen - idén szervezetlenül emlékezett meg a Latin-Amerikában valaha elkövetett legsúlyosabb antiszemita merénylet évfordulójáról. A hivatalos megemlékezésen nem vettek részt Christina Kirchner elnök kormányának tagjai. Az államfő 2011 óta maga sem jelenik meg az évente tartott megemlékezéseken.

Ralph Thomas Saieg, az AMIA alelnöke a hatóságok szemére vetette, hogy "keveset tettek" az Iránnak tulajdonított merénylet felbujtóinak felderítése érdekében.

Az AMIA és más zsidó szervezetek által "alkotmányellenesnek" minősített, Teherán és Buenos Aires által aláírt memorandum miatt feszült a viszony a hatóságok és a zsidó közösség között. A dokumentum értelmében külföldi szakértő bizottságot hoznak létre a merénylet kivizsgálására, és egy argentin bíró Iránba utazhat a gyanúsítottak kihallgatására.

A megállapodás "hasznos eszköz a tények feltárására. Ez az igazságszolgáltatás felelőssége, a kormány minden lehetséges intézkedést megtett" - mondta pénteken Jorge Capitanich argentin kormányfő.

Az argentin igazságszolgáltatás elfogató parancsot adott ki több magas rangú iráni vezető ellen, akiket a merényletre való felbujtással vádolnak. Közöttük van Ahmed Vahídi volt védelmi miniszter, Ali Rafanszandzsáni volt államfő és Mósen Rabbani volt argentínai kulturális tanácsos.

Carlos Menem volt argentin államfő (1989-1999) ellen ugyancsak eljárás folyik, őt azzal gyanúsítják, hogy fedezte a felelősöket.

A Vatikánból küldött üzenetében Ferenc pápa, Buenos Aires volt érseke kérte, hogy "tegyenek igazságot", s "őrültségnek" nevezte a terrorizmust, és "közelségéről" biztosította az áldozatok hozzátartozóit.