A vita előtt a csúcson elnöklő Herman Van Rompuy emlékeztette az Európai Parlament tagjait, hogy az unió a legutóbbi nemzedék legsúlyosabb válságából tart kifelé, amelyben először kényszerültek a tagállamok szembenézni azzal, hogy mennyire egymásra vannak utalva.

Van Rompuy megerősítette, hogy aznap, mikor az EP szavaz Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács jelöltjének megválasztásáról az Európai Bizottság élére, az állam- illetve kormányfők ismét összegyűlnek majd Brüsszelben, és megbeszélik az elfogadott programot Junckerrel.

Új elnökök vezetik az Európai Parlament három legnagyobb frakcióját, amelyről mindhárman meg is emlékeztek első felszólalásukban.

A legnagyobb frakció, a néppárti képviselőcsoport elnökévé választott német Manfred Weber úgy látta, hogy a demokrácia érdekét szolgálná, ha a jövő szempontjából fontos kérdések a parlamentben dőlnének el.

Szintén először szólalt fel frakcióvezetőként a szociáldemokrata képviselőcsoport elnökévé választott olasz Gianni Pittella. A politikus szerint Junckernek meg kell győznie az EP-t, hogy elnyerje a többség támogatását. "Nem írunk alá biankó csekket" - jelentette ki az olasz politikus, aki szerint a szociáldemokraták határozott programot és annak következetes megvalósítását várják a bizottság vezetőjétől.

A harmadik legnagyobb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek vezetője, a brit Syed Kamall arról beszélt, hogy Európa nem folytathatja tovább úgy, ahogy eddig, a változásnak pedig azonnal meg kell kezdődnie.

Guy Verhostadt, a liberálisok régi-új frakcióvezetője szerint ugyanakkor a változás, amelyet Kamall sürget, nem más, mint visszafejlődés, a fejlődés leállítása.

Nigel Farage, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport elnöke szerint a brit miniszterelnök is belement abba a játékba, amelyben Angela Merkel német kancellár osztja a feladatokat, a többiek pedig engedelmeskednek.

A csúcs eredményeinek áttekintését követően az Európai Parlament a június végén zárult görög elnökség tevékenységét is megvitatta.