Infostart.hu
eur:
363.24
usd:
314.2
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Cameron: szükségtelen volt eltérni a konszenzusos jelöléstől

Nem volt szükség arra, hogy az Európai Unió vezetői eltérjenek az Európai Bizottság elnökjelöltjének eddigi konszenzusos kiválasztásától - írta hétfőn megjelent cikkében a brit kormányfő.

David Cameron szerint Nagy-Britannia és Magyarország e fontos elvet képviselve maradt kisebbségben a múlt hét végi EU-csúcson, ahol többségi szavazással döntöttek Jean-Claude Juncker EU-bizottsági elnökjelöltségéről.

Cameron a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilapnak írt elemzésében hangsúlyozta: lehetséges az elszigetelődés olyan kérdésben is, amelyben az embernek igaza van. Ezúttal annak a fontos alapelvnek az érvényesítése volt a tét, hogy a tagállamok választott vezetői alkotta Európai Tanács tegyen javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére, nem engedve az Európai Parlament "diktátumának" e jelölési folyamatban.

A múltban e jelölés mindig konszenzussal történt, és ezúttal sem volt szükséges eltérni ettől a gyakorlattól, annak ellenére sem, hogy a vonatkozó szerződések lehetővé tették a többségi szavazást. Nagy-Britannia e kérdésben Magyarországgal együtt magára maradt, de ennek az ügynek a képviselete fontos volt - írta a brit kormányfő.

Cameron leszögezte ugyanakkor, hogy jóllehet a jelölési folyamat nem a Nagy-Britannia szándékai szerinti eredményt hozta, London együtt fog működni Junckerrel. Ennek az együttműködésnek az alapja egy olyan tisztességes egyezség lehet, amely kimondja, hogy az EU-n belül nem mindenki tart "különböző sebességgel ugyan, de azonos cél felé".

Az euróövezeten belüli további integráció például elkerülhetetlen, de a brit nép ebben nem kíván részt vállalni, el akarja kerülni a még mélyebb integrációt, és azt szeretné, hogy országa megfelelően védve legyen azoktól a hatásoktól, amelyeket az euróövezet bármilyen további integrációja gyakorol az egységes piacra - áll Cameron írásában.

A brit kormányfő cáfolta ugyanakkor, hogy a történtek "végzetes csapást" mértek volna a Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerének újratárgyalását célzó londoni stratégiára. A feladat nehezebbé, a tétek nagyobbá váltak, de Európa megreformálása, és Nagy-Britannia helyének biztosítása e megreformált Európában mindig is hosszú és nehéz hadjáratnak ígérkezett, és az EU-bizottsági elnökjelölés csak egy csata volt ebben a hadjáratban. "Az EU-hoz hasonló tartályhajókkal nem lehet könnyedén irányt váltani; ezt mindig is tudtuk" - írta hétfőn megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

A Konzervatív Párt vezette brit kormány - és számos nyilatkozatában személyesen David Cameron is - már a májusi európai parlamenti választások után egyértelművé tette, hogy nem támogatja az EP-választáson győztes Európai Néppárt csúcsjelöltjének tekintett - Londonban viszont az EU megreformálására alkalmatlannak és túlzottan föderalistának tartott - Juncker megválasztását az Európai Bizottság élére. Brit sajtóértesülések szerint Cameron kabinettagjai körében nemrég "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Juncker elnöki jelölését.

Cameron és Juncker azonban a Downing Street tájékoztatása szerint vasárnap este telefonon beszélt egymással, és Juncker a beszélgetés során biztosította a brit miniszterelnököt, hogy kész megoldásokat keresni a brit kormány által az Európai Unióval kapcsolatban felvetett problémákra.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt, az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés óta pedig nem volt elég idő egy ekkora beruházás kivitelezésére – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a BMGE természettudományi kari dékánja mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Megérkezett a hét legfontosabb adata - Mi történik a tőzsdéken?

Megérkezett a hét legfontosabb adata - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkednek az európai tőzsdék a mai kereskedésben, a délután megjelent amerikai munkaerőpiaci jelentés pedig új lendületet adott a piacoknak. Júliusban 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban a várt 80 ezres növekedés helyett, ráadásul az előző két hónap adatát összesen 103 ezerrel lefelé módosították. A számok után esnek az amerikai kötvényhozamok, a Wall Street határidős indexei pedig emelkednek, mivel mérséklődtek a szeptemberi Fed-kamatemeléshez fűződő várakozások. Közben itthon is vannak események, a Mol és a Richter is hajnalban tette közzé negyedéves számait - előbbi árfolyama a jelentést követően történelmi csúcsra ment.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×