Ukrajna ismét központi kérdésként szerepel a uniós állam- és kormányfők ülésén, azért is, mert pénteken írják alá a társulási megállapodást a kijevi vezetőkkel, akárcsak - az Oroszország számára szintén kényes területnek számító - Moldovával és Grúziával.

Az ülésen az ukrajnai helyzeten kívül is szó lesz az uniós energiabiztonságról, az energiahatékonyság növeléséről és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről.

Tárgyalnak az unió által a következő öt esztendőben követendő politikai és gazdasági elképzelésekről, és az illegális migrációról, illetve a stabilitási és növekedési paktumról, több tagállam balközép vezetője jelezte az elmúlt napokban, hogy lazítana a költségvetési hiány mértékének meghatározásán, s a kötelezően tartandó maximum 3 százalékba nem számítaná bele a reformprogramokra elköltött pénz. Ez utóbbi témáról valószínűleg nagy vita lesz az ülésen.

A legnagyobb figyelmet mégis az Európai Bizottság elnökjelöltjének kiválasztása kíséri majd. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke minden valószínűség szerint Jean-Claud Junckert javasolja majd a bizottság következő jelöltjének, az Európai Parlamenti választás előtt ugyanis őt nevezte meg az Európai Néppárt jelölt-aspiránsának.

A Lisszaboni szerződés szerint az állam és kormányfők annak a politikusnak a nevét terjesztik a végső szót kimondó Európai Parlament elé, akit a legnagyobb létszámú frakció javasolt. Õ most Juncker, akit azonban - a választások utáni bejelentés szerint - már többen, köztük David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem támogat.

Az állam- és kormányfők minősített többséggel döntenek az Európai Bizottság elnökjelöltjéről, nincs már vétójog a kérdésben, így várhatóan az ellenzők szavazatai nélkül is megszavazhatják Junckert a mostani csúcstalálkozón.