A német parlamentben felszólalva Merkel kijelentette: nem dráma, ha Junckert a tagországok állam- és kormányfői nem egyhangú döntéssel jelölik a tisztségre, hanem úgynevezett minősített többségű határozattal. Emlékeztetett arra, hogy az uniós jogszabályok az utóbbit írják elő. Hozzátette, ennek ellenére az lenne kívánatos, hogy a tagállamok minél szélesebb köre sorakozzon fel Juncker mögé.

A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet elé időzített beszédében a kancellár hangsúlyozta, hogy a vezető uniós posztokról a tagállamok között tartott egyeztetések "európai szellemben folynak", továbbá minden tagország elképzeléseit figyelembe veszik.

Juncker jelölését - amelyet az esetleges kormányfői döntés után még az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia - egyelőre több tagország nem támogatja. Legfőbb ellenzőnek a brit kormány számít, amely a föderalista törekvések jelképének tartja a veterán politikust, de nem ért egyet Juncker jelölésével például Magyarország sem.

Merkel a Bundestag előtti beszédében más témákra is kitért. Értésre adta, hogy Oroszországtól még további jelzéseket remél a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldásának érdekében. Méltatta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megtette az első orosz lépéseket ezen a téren, és az orosz parlament visszavonta a felhatalmazást a hadsereg ukrajnai bevetésére. Azt sem zárta ki viszont, hogy szükség esetén, amennyiben érdemi haladás nem történik, a Moszkva elleni szankciók kiterjesztése is szóba kerül.

Irakról szólva Merkel azt mondta, nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy olyan kormány alakuljon, amely a lakosság minden csoportjának nézeteit képviselni tudja. Hozzátette, hogy eddig nem ez volt a helyzet, és ez hozzájárult az országban jelenleg uralkodó állapotokhoz.

Az uniós témák között kitért Merkel a pénzügyi stabilizációt biztosító szabályozásra. Egyértelművé tette, hogy ellenzi a szabályok lazítását, és megismételte, hogy az euróövezet egyes országaiban is szükség van további gazdasági strukturális reformokra.