Steve Libert és csapata júniusban fedezte fel a roncsmezőt nagyjából 36 méterre attól a területtől, ahonnan tavaly kiemeltek egy tófenékből kiálló fagerendát. A roncsvadász szerint a gerenda egykor a legendás felfedező, Rene-Robert Sieur de La Salle parancsnoksága alatt állt Le Griffon orrárboca, habár a 2013-as expedícióhoz csatlakozott kutatók szerint a lelet sokkal inkább egy elhagyott halászháló része.

A vízfelszín alatt mintegy 15 méterrel húzódó roncsmezőn Liberték fadeszkákat találtak, amelyek szerintük egy hajó orr részéből származhatnak. Emellett szögekre és faékekre bukkantak, amelyekről úgy vélik, hogy a hajótest rögzítésére szolgáltak, és feltételezésük szerint egy árbocdarabot is rejthet a tófenék.

A roncsvadász elismerte, hogy a búvárcsapat nem talált ágyúkat, vagy műtárgyakat, amelyek jelölése azt bizonyítaná, hogy a Le Griffonhoz tartoztak, ám a szögek és egyéb eszközök hasonlítanak azokhoz, amelyek a La Belle-ről, La Salle egy másik, a Mexikói-öböl közelében elsüllyedt hajójáról származnak.

Liberték elküldték a roncsokról készült képeket annak a három francia régésznek, akik részt vettek a tavalyi kutatásban. A roncsvadász reményei szerint hamarosan megkapják a szükséges állami és szövetségi engedélyeket ahhoz, hogy szeptemberben megkezdjék a terület feltárását.

A francia kulturális minisztérium szárnyai alatt működő víz alatti régészeti kutatóintézetet vezető Michel L'Hour "biztatónak" nevezte a legújabb eredményeket, ám hangsúlyozta, hogy több bizonyítékra van szükség a leletek pontos eredetének meghatározásához.

A Le Griffon XIV. Lajos francia király megbízásából épült, és a feltételezések szerint ez volt az első európai tervezésű hajó, amely a Nagy Tavak felső részén mozgott. 1679 szeptemberében, első útján süllyedt el. A feltételezések szerint vagy vihar okozta vesztét, vagy bennszülöttek támadták meg és felgyújtották.