Állandósuló válságot és lemaradást jósol John O'Sullivan, a Danube Institute igazgatója az Európai Uniónak, ha nem kezd a közösség jelentős reformokba.

A néhai Margareth Thatcher egykori tanácsadója szerint a közösségnek a jelenlegi, gazdasági érdekcsoportok által befolyásolt döntéshozatali rendszerét tisztán piaci alapú kormányzássá kellene alakítani, így elkerülhető lenne a források ésszerűtlen elosztása, pazarlása. Példaként a mezőgazdaságot említette, amely a kontinens GDP-jének töredékét adja, mégis a legtöbb támogatás - az érdekelt csoportok ereje miatt - erre a területre jut.

Az euró jelen állapotában nem képes betölteni a szerepét, rossz megoldás, mivel nagyon eltérőek a tagországok gazdaságának adottságai és működése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet jól működő közös pénz bevezetni.

"Nem hiszem, hogy Európa képes önmaga megoldani gazdasági problémáit" - mondta John O'Sullivan, aki szerint mihamarabb tető alá kellene hozni a formálódó transzatlanti szabadkereskedelmi övezetet, különben egy fontos lehetőséget szalasztunk el.

"Fogadjuk el ezt a viszonylag szerény ajánlatot és hozzuk ki belőle a legtöbb lehetőséget: a szabadkereskedelmi megállapodást ne csak az Egyesült Államokkal, Norvégiával, Svájccal, hanem a felvételre váró országokkal, Törökországgal, Grúziával és Ukrajnával is kössük meg. Így létrejön a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete" - mondta O'Sullivan, hozzátéve, véleménye szerint lennének olyan uniós tagországok, amelyek inkább ezt a szövetségi formát választanák a jelenlegi helyett.

A publicista szerint a hatalmas piacon kívül azért is vonzó lenne ez a társulási forma, mert az országok nagyfokú szuverenitást élveznének, nem lenne kötelező a közös előírások tömegeinek átvétele, és a megállapodás nem vonatkozna a munkaerő szabad áramlására, ami például Nagy-Britanniát vagy Németországot elbizonytalanítja a török csatalakozás esetében.

Egy ilyen jelentős szabadkereskedelmi övezet létrehozása ráadásul csattanós, nem katonai jellegű, de meghatározó válasz lenne Moszkvának is a jelenlegi helyzetben - véli a publicista.

John Stevens, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris ügyek bizottságának volt alelnöke szerint a kontinens versenyképességét az euró és az általa képviselt erős gazdasági-társadalmi integráció határozza majd meg a jövőben.

"Amit létrehoztunk - és ezt láttuk a válság során - egy nagyon erős szerkezet. És ez az egész politikailag, gazdaságilag, gyakorlatilag visszafordíthatatlan folyamatot indított el." A közgazdász szerint a fejlődő piacok, ahol jelentős társadalmi problémákkal küszködnek és kiforratlanabb a gazdasági környezet, a közeljövőben kifulladhatnak,s ekkor ismét vezető szerephez jutnak a fejlett államok gazdaságai. A válság végeredményben a gazdasági integrációt erősíti majd, az Európai Unió pedig egyre inkább az Egyesült Államokra hasonlít majd.

Malcolm Gillies, a Londoni Metropolitan Egyetem rektora éppen ellenkezőleg értékeli a mostani helyzetet.

Úgy látja, a jelenlegi folyamatok hatására sok területen vissza kell fogni az integrációt, és inkább a föderális Európa felé kell haladni.

"Három területen, a valutában, a törvényekben és a bevándorlás kérdésében, a szuverenitás fontos mérőszámaiban meglátásom szerint az integrációs célokat érdemes figyelmen kívül hagyni, vagy legalábbis lelassítani a folyamatot" - vélekedett.

Malcolm Gillies az integráció visszafogásának okairól azt mondta, az emberek napjainkban kevésbé tartják szükségesnek ezt az előbb felsorolt három területen, ám például az oktatásban a mostaninál is jelentősebb integrációs együttműködés képzelhető el, ami pozitív fogadtatásra találna. Nem mellesleg, tette hozzá, az alapító és az új tagállamok között jelentős különbségek vannak, az uniós országok messze nem olyan egységesek például a külpolitikában, a gazdaság vagy a bevándorlás kérdésében, mint ahogy azok - gyakorlatilag vágyként megfogalmazva - a szerződésekben olvashatók.

Brendan Donnelly brit politikus, a Federal Trust kutatóintézet igazgatója azt mondta, az EU-ban a megállapodás újratárgyalása gyakorlatilag lehetetlen, ahány állam, annyi különböző elvárás fogalmazódna meg, az újjáalakításban pedig az euró kapja majd a legfontosabb szerepet.

"Az Európai Unió folyamatosan reformálja meg önmagát, ez nem elhatározás kérdése, hanem a folyamat része. Barroso elnök elődjéhez képest sokkal piacorientáltabb politikát folytat, és ez érezhetően meg is jelenik a közösség mindennapjaiban, irányában" - mondta Brendan Donnelly a MCC rendezvényén.