Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
315.8
bux:
146688.57
2026. augusztus 3. hétfő Hermina

Putyin óvatosságra intett a krími tatárok őslakosokká nyilvánításával kapcsolatosan

Az orosz államfő óvatosságra intett a krími tatárok őslakosokká nyilvánításával kapcsolatosan, mert szerinte a kérés teljesítése más ott élő népcsoportok, így a görögök érdekeit is sértheti.

Vlagyimir Putyin a Fekete-tenger parti Szocsiban találkozott a márciusban Oroszországhoz csatolt területen élő, de a második világháború idején a Krímből tömegesen kitelepített népcsoport képviselőivel.

Az orosz elnök kijelentette, nagy körültekintésre van szükség az őslakos státus megadásával kapcsolatban, nehogy a problémát megoldva egy másik keletkezzen.

Az őslakossá nyilvánítás ügyét Ajder Musztafajev, a krími tatárok nemzeti mozgalmának egyik képviselője vetette fel a megbeszélésen, amelyet napra pontosan két hónappal azt követően tartottak meg, hogy a Krímben népszavazást rendeztek a terület Oroszországgal való egyesüléséről. Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője szerint a referendumon a krími tatárok közül alig vettek részt. Dzsemiljevet április végén öt évre kitiltották a március 16-i népszavazás eredményeként Oroszországhoz csatolt korábbi ukrán autonóm köztársaságból.

A hivatalos krími adatok szerint a március 16-án tartott krími népszavazáson résztvevők 97 százaléka szavazott igennel a csatlakozásra. A múlt kedden ugyanakkor a Forbes amerikai honlap és a TSZN ukrán televízió hírportálja azt közölte, hogy a hivatalos adatoknál jóval kevesebben, a lakosság csupán 30 százaléka vett részt a szavazáson és csak a voksolók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást.

A Szocsiban tartott pénteki találkozón a krími tatárok egy másik képviselője arra kérte az orosz államfőt, hogy a Krímet is kapcsolják be "az Oroszországi Föderáción kívül élő honfitársak hazatelepítési programjába". Vlagyimir Putyin erre a felvetésre is visszafogottan reagált, hangoztatva: biztos benne, hogy a krími tatároknak sem tetszene, ha a hazatelepítettek elvennék tőlük a munkahelyeket.

A találkozó napján jelentette be Szerhij Akszjonov, a Kreml által kinevezett ideiglenes krími kormányzó, hogy június 6-ig betiltottak minden tömeges rendezvényt a félszigeten. A politikus a kelet-ukrajnai eseményekre hivatkozott. A BBC orosz nyelvű adásának holnapján azonban emlékeztettek rá: vasárnap lesz 70 éve, hogy Sztálin parancsára a krími tatárokat tömegesen kitelepítették a Krím félszigetről. Azzal vádolták őket, hogy együttműködtek a náci megszállókkal. A tatárok egyebek között Szimferopolban, a Krím székhelyén nagygyűlést akartak tartani az évfordulón.

Vlagyimir Putyin áprilisban aláírta azt a rendeletet, amely az örmény, bolgár, görög, krími tatár és német népesség rehabilitációját írta elő. Utasítást adott a sztálini korszakban üldözött népek nemzetiségi-kulturális autonómiájának megteremtésére és az anyanyelvükön való általános iskolai oktatás biztosítására. Putyin egyúttal a Krím félsziget fejlesztésével foglalkozó állami bizottság létrehozataláról is rendelkezett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Vasárnap tovább fokozódik a hőség Magyarországon, a csúcshőmérséklet több helyen megközelítheti a 40 fokot. Paksnál reggel mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna, éjszaka pedig leállították a 4. blokk még működő turbinagenerátorát, így az atomerőműben már csak a 2. blokk termel, az is 50 százalékos teljesítménnyel. Az ország ezzel a teljes paksi leállás küszöbére került, miközben a következő napokban tovább nőhet az áramigény és fokozódhat a vízhiány. Cikkünk folyamatosan frissül a hőségkrízis és az energiaellátási helyzet legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×