Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

Hague: Moszkva további magatartásától függnek a keményebb szankciók

Az Oroszország elleni esetleges további szankciókról annak függvényében születik döntés, hogy Moszkva milyen magatartást tanúsít a május végi ukrajnai elnökválasztásig - mondta csütörtökön a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a mérsékelt szíriai ellenzék fennmaradása érdekében.

William Hague a Szíria barátai elnevezésű országcsoport többi tagállama - az Egyesült Államok, Egyiptom, Franciaország, Németország, Jordánia, Olaszország, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek - külügyminisztereit látta vendégül, de az értekezlet utáni sajtótájékoztatóján elsősorban az ukrajnai helyzetről kérdezték.

Kijelentette: az ukrajnai elnökválasztás előkészületeit sokféle módon meg lehet zavarni, ezért a nemzetközi közösség nem tud megnevezni olyan meghatározott magatartásformákat, amelyek a további szankciók alapjául szolgálhatnak.

A szélesebb, gazdasági-kereskedelmi jellegű szankciókról szóló nyugati döntést az határozza meg, hogy Oroszország fokozza-e az ukrajnai elnökválasztás megakadályozására, a folyamat destabilizálására tett erőfeszítéseit - tette hozzá.

A londoni Szíria-konferencián jelenlévő amerikai külügyminiszter, John Kerry szintén azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy Oroszországnak "szektorális" - vagyis immár nem csupán egyes vezető beosztású orosz kormányilletékeseket, hanem az orosz gazdaság bizonyos ágazatait is érintő - szankciókkal kell számolnia, ha kísérletet tesz az ukrajnai elnökválasztás megakadályozására vagy az előkészületek megzavarására. Kijelentette: nem fog részletekbe bocsátkozni e szankciók pontos mibenlétéről, de ha ezek az intézkedések életbe lépnek, "annak meglesz a hatása".

Szíriáról szólva William Hague a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette: a nemzetközi közösségnek arra a tényre alapozva kell átértékelnie stratégiáját, hogy a szíriai helyzet folyamatosan romlik. A nyugati álláspont továbbra is az, hogy a szíriai válságban "egyik fél sem arathat katonai győzelmet", és ez vonatkozik Bassár el-Aszad elnök rezsimjére is.

"Lehetnek olyanok, akik azt hiszik, hogy katonai győzelmet arathatnak, ez a lehetőség azonban egyik fél számára sem elérhető, ezért volt mindig is egyértelmű, hogy (a szíriai válságnak) politikai megoldással kell véget vetni" - fogalmazott a brit külügyminiszter. Kijelentette: a londoni tanácskozás célja e stratégia megerősítése volt.

Mivel azonban továbbra is folytatódik a vérontás Szíriában, és civilek tömegeit üldözik el lakóhelyükről, fokozni kell az arra irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, hogy a szíriai ellenzék mérsékelt erői egyáltalán fennmaradhassanak, különben a szíriai nép "csak az Aszad-rezsim és a szélsőségesek közül választhat" - mondta Hague. Hozzátette: a mérsékelt ellenzéki erők alkotta szíriai koalíció komoly érdeme, hogy kész szembeszállni a Szíriában harcoló szélsőségesekkel, miközben folytatja küzdelmét az Aszad-rezsim ellen is.

John Kerry a londoni konferencia utáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok "elvileg" egyetért szövetségeseivel a mérsékelt szíriai ellenzék fokozottabb támogatásának szükségességében. Az amerikai külügyminiszter azonban arra a kérdésre nem adott érdemi választ, hogy ez esetleg fegyverszállításokat is jelentene-e.

Hozzátette ugyanakkor: látott arra utaló adatokat, hogy az Aszad-rezsim az elmúlt hetekben tucatnyi alkalommal klórgáztámadásokat hajtott végre, de ezeket az értesüléseket még hivatalosan ellenőrizni kell.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Irán háttérbe szorulása lehet a kulcs Szíria és az EU új szövetségéhez

Irán háttérbe szorulása lehet a kulcs Szíria és az EU új szövetségéhez

Szíria 2025 szeptemberében – mintegy 14 év után először – újra megkezdte nyersolaj-szállításait, amikor 600 000 hordónyi nehéz kőolajat adott el a B Serve Energy kereskedelmi cégnek. A kitermelés a 2011-ben kirobbant polgárháború nyomán omlott össze, ám Bassár el-Aszad rendszerének 2024 decemberi bukását követően újfent lehetővé vált a külföldi cégek bevonása az olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar helyreállításába. A szíriai olajszállítások újraindítása fontos lépés lehet az ország gazdasági talpra állásában, ám a térségre és Európára gyakorolt hatása inkább közvetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×