Bánki szerint ez olyan siker, amely valamennyi, a Kárpát-medencében és azon kívül élő, felelősen gondolkodó és a jövő nemzedékekért aggódó ember közös érdeme.

"A bányászati törvény módosítását azért dolgozták ki a román kormánypártok, hogy a novemberben elbukott úgynevezett Verespatak-törvénytervezet helyett egy új, általánosabb szabályozás bevezetésével, a stratégiai ásványkincsek kitermelésének megkönnyítése útján adhassanak zöld jelzést a verespataki cianidos megaprojektnek" - értékel közleményében a fideszes politikus, aki több alkalommal is felszólalt az ügyben, a környezetvédelmi biztossal is tárgyalt, hogy az Európai Bizottság hajtsa végre az EP 2010-es, magyar kezdeményezésre született határozatát a cianidos bányászati technológia betiltásáról az Európai Unióban.

"Az Európai Bizottság az egyértelmű politikai támogatottság ellenére továbbra is elzárkózik attól, hogy az Európai Parlament határozatát végrehajtsa arra való hivatkozással, hogy az uniós környezetvédelmi szabályok megfelelően garantálják a cianidos technológia biztonságosságát" - közölte Bánki Erik.

Az EB korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tiszai ciánkatasztrófa után olyan új szabályok születtek, amelyek gyakorlatilag kizárják, hogy hasonló baleset megismétlődjön. Emellett a bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a cianidos bányászatnak jelenleg nincs technikailag megvalósítható és gazdaságilag életképes alternatívája, a módszer betiltása lényegében ellehetetlenítené a nemesfém-kitermelést az EU-ban.

A fideszes politikus szerint a keddi bukaresti döntés mérföldkő, mert a verespataki beruházásban érdekelt köröknek ezáltal jelentősen beszűkültek a jogi és politikai lehetőségei ahhoz, hogy elindíthassák a 15 éve engedélyezésre váró aranykitermelést.

"Hosszú távon, felelősen gondolkodva sikeresebb és boldogabb lehet a verespataki térség is" - zárja közleményét Bánki Erik.