Netanjahu a vasárnapi kormányülés kezdetén kijelentette, hogy "ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot."

"Izrael nem tekinti magára nézve kötelezőnek a megállapodást és fenntartja a jogot az önvédelemre"- tette hozzá az izraeli kormányfő. Élesen szembeszállt a szankciók feloldásával, mert évekbe telt létrehozásuk, és Irán kozmetikai engedményeiért oldják fel, amelyeket heteken belül visszavonhatnak - vélekedett.

Irán eltökélt Izrael elpusztításában, de Izrael nem engedi az iráni nukleáris katonai képességek kifejlesztését - közölte a miniszterelnök. Netanjahuhoz hasonlóan Avigdor Liberman külügyminiszter is sajnálatát fejezte ki az egyezmény aláírása miatt vasárnap reggel.

A katonai rádiónak adott interjúban azt mondta róla, hogy "az Iszlám Köztársaság legnagyobb diplomáciai győzelmét könyvelheti el Khomeini forradalma óta, amely fegyverkezési versenyhez vezethet a Közel-Keleten is."

Cipi Livni igazságügyminiszter, a centrista Tnua (Mozgalom) párt elnöke viszont azt nyilatkozta a rádiónak, hogy az egyezmény aláírása után előre kell nézni, meg kell erősíteni a stratégiai kapcsolatokat Amerikával és egységes politikai álláspontot kell kialakítani további országokkal, köztük az Iránban fenyegetést látó arab államokkal, hogy a majdani végleges megállapodás valóban megakadályozza az iráni atomfegyverkezést.

A nyugat-európai külügyminiszterek és Lavrov méltatják az egyezséget

Az iráni atomprogramról szóló megbeszélések nyugat-európai külügyminiszteri résztvevői első nyilatkozataikban méltatták a genfi egyezséget, s Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője is hasonlóan nyilatkozott, úgy ítélve meg: a megállapodásnak "nincsen vesztese".

Laurent Fabius francia külügyminiszter vasárnap üdvözölte a Genfben az iráni atomprogramról megszületett megállapodást, amelyet a "biztonság és a béke irányába tett fontos előrehaladásként" értékelt.

Franciaország álláspontja szerint ugyanakkor szorosan ellenőrizni kell a megállapodás betartását.

Laurent Fabius szerint a megállapodás Iránnak csak a polgári célú atomenergia-termeléshez való jogát ismerte el. "A mechanizmus a kötelezettségvállalások szigorú ellenőrzését írja elő, és éberségre van szükség a megvalósításuk biztosításához" - fejtette ki.

William Hague brit külügyminiszter Twitter-üzenetében közölte: "fontos és biztató kezdeti megállapodás született Iránnal, amelynek atomprogramja fél éven át nem fejlődik tovább és egyes részei visszaszorulnak".

Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent, és a nyugati országok "nagyban közeledtek ahhoz a céljukhoz, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert".

"Most első ízben értünk el politikai egységet az első lényeges lépésekkel kapcsolatban" - jelentette ki Westerwelle, aki szerint a következő hónapokat a kölcsönös bizalom kiépítésére kell felhasználni. A német diplomácia vezetője szerint a végső megállapodás megkötése érdekében kívánatos a tárgyalások mielőbbi folytatása.

"Nincsen vesztes, az egész világ nyer (a megállapodással)" - jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a genfi tárgyalások után orosz hírügynökségek szerint.

A megállapodás zöld jelzést ad a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fokozottabb ellenőrzései előtt, erősíti a bizalmat a Közép-Keleten és csökkenti az atomfegyverek terjedésére vonatkozó aggodalmakat - fejtette ki az orosz diplomácia irányítója.

"Mostantól nagyon nehéz lesz megkerülni a NAÜ által összegyűjtött adatokat. Meggyőződésünk, hogy Irán lelkiismeretesen együttműködik az ügynökséggel" - jelentette ki Lavrov orosz újságíróknak.

A következő fél évben a tárgyalásokon rögzítik, melyek "azok a paraméterek, amelyekhez Iránnak szüksége van a békés célú atomtevékenységhez, így az atomerőművei, kutatóreaktorai és gyógyászati célra használatos izotópokat előállító reaktorai számára szükséges fűtőanyag gyártásához" - szögezte le a miniszter.

Szergej Lavrov üdvözölte, hogy a megállapodás enyhíti az Irán elleni nyugati szankciókat. "Nem ismertük el ezeket az egyoldalú szankciókat, korrekt dolog tehát az egyoldalú büntetőintézkedések eltörlésével csökkenteni az Iránra gyakorolt nyomást" - mondta.

Irán és a hatok - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - négynapi tárgyalás után vasárnap hajnalban állapodtak meg a svájci városban az iráni atomprogram fél évre történő befagyasztásáról és a Teherán elleni szankciók enyhítéséről.

Hamenei üdvözölte a megállapodást

Üdvözölte az iráni atomprogram tárgyában Genfben született vasárnapi megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője.

"A siker kétségkívül Isten kegyelmének, a nép imájának és támogatásának köszönhető" - fogalmazott az ajatollah. Hamenei azt is hozzátette Haszan Róháni elnöknek küldött levelében: "mindig ellen kell állni más országok túlzó követeléseinek" a nukleáris területen.A vasárnap megszületett megállapodás értelmében a következő hat hónap során a feleknek egy végleges megállapodást kell kidolgozniuk. Irán addig is az ellene érvényben lévő szankciók enyhítésére számíthat annak fejében, hogy nem fejleszti tovább nukleáris programját és lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek számára létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Róháni hangoztatta: az ajatollah ajánlásainak és útmutatásainak köszönhető, hogy megszületett a megállapodás.

Az iráni elnök egy élőben közvetített televíziós beszédben azt mondta, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a végleges megállapodásról az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával és Németországgal. Ismét kijelentette: "Irán soha nem törekedett és soha nem is fog törekedni atomfegyver építésére".

Az elnök kijelentése szerint Irán az eddigiekhez hasonlóan folytatni fogja urándúsítási programját. A megállapodás Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott szövege szerint ugyanakkor Irán nem állíthat elő öt százalékos szintnél magasabb fokon dúsított hasadóanyagot, meglévő húsz százalékos készleteit pedig semlegesítenie kell.

Iránban sokan kitörő örömmel fogadták a genfi megállapodás hírét. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszternek a Facebook közösségi portálon írt, a megegyezésről szóló bejegyzését két óra alatt közel ötvenezren "kedvelték". Számtalan köszönetnyilvánítás jelent meg a bejegyzés alatt, sokan "nemzeti hősként" ünnepelték a politikust.

Peking szerint az egyezséggel a Közel-Kelet békéjét segítik

Peking üdvözölte az iráni nukleáris programról folytatott genfi tárgyalásokon elért áttörést, s úgy vélte, a megállapodás elősegíti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását - derült ki a kínai külügyminiszter szavaiból, amelyet rövid közleményében ismertetett a külügyi tárca vasárnap.

"Ez a megállapodás segíteni fogja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló nemzetközi rendszert, (valamint) a béke és stabilitás megőrzését a Közel-Keleten" - jelentette ki Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki részt vett a hatok és Irán tárgyalásain.

Kína a tárgyalásokról - szintén a minisztérium honlapján megjelentek szerint - már azok kezdete előtt úgy vélte, hogy azok "a végső fázisukba érkeztek".

A kínai elnök szerdán telefonon beszélt Haszan Róháni iráni államfővel, s ez alkalommal kifejezte, Teheránnak pozitív eredményre kell jutnia az ENSZ BT állandó tagországai és Németország képviselőjének részvételével sorra kerülő tárgyalások új fordulójában. Kijelentette, hogy Peking az egymás iránti tiszteleten, a kölcsönösségen alapuló, fokozatos tárgyalások híve.

Róháni az újabb genfi tárgyalások előtt az IRNA iráni hírügynökségnek adott interjújában a nyugati államok közötti megosztottságot okolta a tárgyalások korábbi kudarcáért, s úgy vélekedett, hogy Pekingnek - politikai súlyánál fogva - kötelessége megfékezni a túlzott igényekkel fellépő országokat.