A másfél éve megválasztott francia elnök számára a szeptember jelentette a nagy zuhanást, akkor 5 százalékot vesztett népszerűségéből, s ez az index 23 százalékosra esett vissza. Az Ifop szerint Hollande megítélése októberben összességében nem változott: továbbra is 23 százalékon áll a tetszési mutatója.

Hollande-ot legkevésbé a kiskereskedők (12 százalék), az alkalmazottak (15 százalék) és a munkások (22 százalék) kedvelik. A szélsőjobboldali Nemzeti Front szavazóinak körében 4, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója táborában 5 százalékos az államfő népszerűsége. A 18-24 év közötti fiataloknak viszont még 31 százaléka elégedett Hollande politikájával. Öt hónappal az önkormányzati választások előtt a kommunisták és a Zöldek többsége sem támogatja már a baloldali államfőt, a szocialista választóknak viszont csak 35 százaléka elégedetlen.

Az október 1. és 19. között 1958 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint az elégedetlenség legfőbb oka az adóemelés. A megkérdezettek szinte kizárólag pénzügyi okokat róttak fel a köztársasági elnöknek, s kifogásolták, hogy az elnök nem tesz eleget a gazdasági helyzet javulásáért.

Az Ifop szerint a koszovói származású 15 éves romalány, Leonarda Dibrani és családjának kitoloncolása, amely több ezres diáktüntetéseket váltott ki, egyelőre nincs hatással az államfő megítélésre. Azt viszont a kelet-európai romák integrációja kapcsán kialakult közéleti vita kapcsán többen kifogásolták, hogy a kormány tagjai egymással vitáztak a médiában, nem voltak képesek egy hangon megszólalni, s az elnök nem tudott "rendet teremteni" köztük.

A kormány legnépszerűbb tagja továbbra is Manuel Valls belügyminiszter: a franciák 61 százaléka kedveli a szókimondásáról ismert 51 éves katalán származású tárcavezetőt. Valls tetszési mutatója annak ellenére sem változott, hogy országos felháborodást váltott ki, hogy Leonarda Dibranit a rendőrség egy iskolai kiránduláson az osztálytársai előtt vette őrizetbe.