Magyarországot a tanácskozáson Martonyi János külügyminiszter képviseli.

A koszovói és a szerb miniszterelnök pénteken az Európai Unió közreműködésével jutott megállapodásra a kétoldalú viszony rendezéséről. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, Belgrád viszont nem ismeri el volt déli tartományát különálló államként, és ez a pénteki megállapodással sem változik.

Ugyanakkor a szerb és a koszovói miniszterelnök is úgy vélekedett, hogy az egyezség elháríthatja az akadályokat a két ország európai integrációjának útjából. Hétfőn Luxembourgban Catherine Ashton, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet elősegítő uniós külpolitikai főképviselő számot ad a szakminiszterek tanácsában az egyeztetések kimeneteléről, ha pedig a bizottság hivatalos jelentést is készít a két ország helyzetéről a hétvége folyamán, akkor a miniszterek azt is hétfőn vehetik kézhez.

Szerbia jelenleg hivatalosan már tagjelölt ország, de a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját még nem tűzte ki az Európai Unió. Belgrád abban bízik, hogy a Pristinával kötött alkunak köszönhetően elkezdődhetnek a tényleges csatlakozási tárgyalások. Koszovó függetlenségét viszont nem csak Szerbia, hanem több uniós tagállam, Szlovákia, Spanyolország, Románia, Görögország és Ciprus sem ismeri el.

Koszovó stabilitási és együttműködési megállapodás aláírására törekszik Brüsszellel. Az Európai Bizottság értékelése szerint ennek nincs jogi akadálya, de Pristina előtt még számos feladat áll, köztük a szervezett bűnözés és pénzmosás elleni küzdelem, a korrupció visszaszorítása és a szerb kisebbség kulturális és vallási örökségének megvédése terén. A bizottság 2013 tavaszára ígérte, hogy számot ad arról, hogy áll Koszovó ezeknek a feladatoknak a teljesítésével.

Pénteken egy az ír elnökséghez közel álló forrás úgy nyilatkozott, hogy bár igen nagyok az elvárások a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd és az egyezség miatt, szinte biztosra vehető, hogy az uniós miniszterek tanácsa nem hoz már most hétfőn formális döntést arról, hogy mikor kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Szerbiával, illetve Koszovó mikor írhatja alá a stabilizációs és együttműködési megállapodást.

Hétfőn kerül az uniós miniszterek elé az a javaslat is, amelynek ügyében Németország, Hollandia, Dánia és Finnország külügyminisztere írt levelet még március elején José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A négy külügyminiszter azt sürgette, hogy Brüsszel álljon elő javaslattal egy olyan új mechanizmus létrehozására, amellyel megvédhetőek az európai alapértékek, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió tagállamaiban. Guido Westerwelle, Frans Timmermans, Villy Sovndal és Erkki Tuomioja a legvégső esetben az uniós források felfüggesztését is elképzelhetőnek tartja. A mechanizmus megkülönböztetés nélkül minden tagállamra vonatkozna.

A tanács elnökségéhez közel álló, névtelenséget kérő forrás elmondta, hogy a négy külügyminiszter maga fogja ismertetni ezzel kapcsolatos elképzeléseit uniós kollégáival, majd minden tagállam kifejtheti ezzel kapcsolatos nézeteit, a bizottság pedig ismerteti majd, hogy mi az álláspontja a kérdésben.