A bíróság érvelése szerint sértik a szigetország alaptörvényét a választókerületek méretei közötti eltérések. A választáson a legnagyobb egyéni körzetekben 2,34-szer annyi szavazat kellett egy képviselői mandátum elnyeréséhez, mint a legkisebb választókerületben.

Ugyanakkor a bíróság ítéletében arra is emlékeztetett, hogy tavaly novemberben a japán parlament elfogadott egy törvényt, amely a korábban a legfelsőbb bíróság által több ízben alkotmányellenesnek talált helyzet felszámolását célozta. Habár a választási körzeteket átrajzoló jogszabály nem lépett életbe a december 16-i szavazásig, a bíróság szerint a törvényhozás megtette a megfelelő lépéseket e kérdésben.

A tavalyi választásokat követően jogászok több csoportja indított pert a választókörzetek közötti eltérések miatt az eredmények megsemmisítését kérve, amely ügyekben a szerdai volt az első ítélet. Március végéig további 17 ügyben kell dönteniük japán felsőbíróságoknak.

A legfelsőbb bíróság nemrég a 2009-es alsóházi és a 2010-es felsőházi választásokat is alkotmányellenesnek minősítette hasonló okokból, azonban egyik esetben sem törölték el azok eredményeit.