Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

EU-bíróság: a szabadság alatt bekövetkező munkaképtelenség időszakára is jár szabadság

Az a munkavállaló, akinek munkaképtelensége fizetett éves szabadságának ideje alatt következik be, jogosult betegségének időtartamával egyező tartamú szabadságot utólag kivenni - erősítette meg egy friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű testület egy spanyol szabályozási vitára vonatkozó nemzeti bírósági kérdés alapján foglalkozott a témával. A nagyáruházak spanyolországi szövetsége ugyanis - a nemzeti szabályozást sajátosan értelmezve - olyan kollektív szerződéseket kötött, amelyek szerint azok a munkavállalók, akik a szabadságuk előzetesen meghatározott időszakának kezdetét megelőzően vagy annak időtartama alatt munkaképtelenek lesznek, nem jogosultak a betegség után igénybe venni szabadságukat.

Az uniós bíróság az ítéletben igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ellentétes-e ez a szabályozás az idevágó uniós jogszabállyal, vagyis a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvvel.

A bíróság leszögezte, hogy a fizetett éves szabadsághoz való jog az uniós szociális jog különleges fontossággal bíró elve, és "nem lehet megszorítóan értelmezni". A fizetett szabadság célja továbbá "eltér a betegszabadsághoz való jog céljától", hiszen az előbbi arra szolgál, hogy a munkavállaló pihenhessen, a kikapcsolódásra és szabad időtöltésre alkalmas idő álljon a rendelkezésére, az utóbbi viszont a felépülést biztosítja a munkavállaló számára.

Az Európai Bíróság ítélete egyébként nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, utóbbi feladata marad, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. Az uniós jog ugyanakkor minden tagállam nemzeti bíróságait kötelezi arra, hogy az EU-bíróság ítéletének megfelelően járjon el a tartalmilag hasonló ügyekben.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×