Athén központjában mintegy ötezer alkalmazott, nyugdíjas és diák vonult fel békésen a parlament épülete elé, olyan transzparensek alatt, mint "Lázadj most" vagy "Adóztassák meg a gazdagokat". A szakszervezeti mozgalom egyik szárnyát alkotó, kommunista PAME koordinációs központ külön, egy acélipari üzemnél megtartott gyűlésén mintegy 1,5 ezren vettek részt.

Görögországban vasárnap lesz parlamenti választás, amely könnyen kudarcra ítélheti az ország gazdaságát felszínen tartó nemzetközi mentőcsomagot, ha a szavazók megbüntetik az azt támogató koalíciós pártokat, a jobboldali Új Demokráciát (ND) és a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK).

Törökországban, Isztambul leghíresebb terén, a Takszim téren tízezrek gyűltek össze, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül - a kommunistáktól kezdve, a kurd, feminista vagy meleg szervezetek aktivistáin keresztül, egészen a kapitalizmusellenes iszlamistákig -, hogy megünnepeljék május 1-jét.

Kedd délelőtt szakszervezeti aktivisták tízezrei áramlottak a fémkordonokkal körülzárt tér felé, ahová csak biztonsági ellenőrzés és motozás után léphettek be. A téren 2010. május 1-jéig tilos volt tüntetni, miután 1977-ben ezen a napon ismeretlenek tüzet nyitottak a tömegre, s a kialakult pánikban 34 ember vesztette életét.

Jelentős megmozdulások voltak Törökország második és harmadik legnagyobb városában, Ankarában és Izmírben is.

A japán főváros, Tokió központjában több mint húszezren gyűltek össze kedden, de a május 1-jei megmozdulás vezérmotívuma az a követelés volt, hogy az ország mondjon le az atomenergia további hasznosításáról, és mielőbb számolja fel a Fukusimai atomerőműben a tavaly márciusi rendkívüli erejű földrengés és szökőár miatt bekövetkezett baleset következményeit.

A japán szakszervezetek egyebek közt rámutatnak, hogy a katasztrófa sújtotta prefektúrákban jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság.

Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában legkevesebb nyolcezer dolgozó vonult fel az elnöki palotához közeli, szigorúan őrzött Mendiola hídhoz, mindenekelőtt a napi minimálbér mintegy 3 dollárra emelését követelve. Benigno Aquino elnök azonban visszautasította a május 1-jei követelést, azt állítva, hogy annak teljesítése növelné az inflációt, újabb elbocsátásokat eredményezne és elriasztaná a külföldi befektetőket.