A Tokio Simbun a kormány hivatalos adataira hivatkozva azt írja, hogy a március 11-i földrengésben és szökőárban megsérült fukusimai atomerőműből eddig 15 ezer terabecquerel sugárzó cézium-137 szabadult ki a környezetbe.

Az 1945 augusztusában történt hirosimai atomrobbantáskor "csak" 89 terabecquerel harmincéves felezési idejű cézium-137 került a légkörbe. A lap hangsúlyozza, hogy a fukusimai baleset óta "elméletileg" 168,5-szer több cézium-137 szabadult ki, mint az atombomba felrobbanásakor. Hirosimában azonban 140 ezer ember halt meg rögtön hőtől, a robbanás erejétől, illetve utána hónapokon át a sugárzás következtében. A fukusimai atombalesetnek nem voltak halálos áldozatai.

A kormány a fukusimai sugárzással kapcsolatos számításokat egy parlamenti bizottság kérésére végezte el. A kabinet mindazonáltal hangsúlyozta, hogy nem ésszerű egy atomerőmű-baleset által előidézett sugárszennyeződést egy emberölésre tervezett atombombáéval összehasonlítani.

Az 1986. évi csernobili atomerőmű-baleset során 900-szor több cézium-137 izotóp került a környezetbe, mint a hirosimai atombomba ledobásakor a francia Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) becslései szerint.

A fukusimai válság kezdetén - amely a csernobili óta a legsúlyosabb atomerőmű-baleset - a japán hatóságok 20 kilométeres tilalmi övezetet jelöltek ki az egyes számú fukusimai erőmű körül. Több mint 85 ezren élnek közel féléve átmeneti szállásokon vagy előre gyártott elemekből készült házakban, anélkül, hogy bizonyosak lehetnének abban, hogy valaha is visszatérhetnek az otthonukba.