Infostart.hu
eur:
362.72
usd:
317.01
bux:
141214.04
2026. július 17. péntek Elek, Endre

"Az atomhatalmak a jövőben is megőrzik nukleáris fegyvereiket"

Kicsi az esély a nukleáris fegyverek globális csökkentésére a következő években - figyelmeztetett kedden a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A nyolc nagy- és közepes atomhatalomnak (Oroszország, Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, India, Pakisztán és Izrael) együttesen több mint 20 ezer 500 nukleáris fegyvere volt 2010 végén.

Az Egyesült Államok és Oroszország ugyan tavaly áprilisban aláírta az új START-szerződést, amely 2200-ról 1500-ra csökkenti a hadászati nukleáris robbanófejek számát. Azóta azonban mindkét ország hangoztatta, hogy vagy nukleáris fegyvereket célba juttató új rendszereket állít hadrendbe, vagy vannak ilyen tervei.

Daniel Nord, a SIPRI helyettes vezetője elmondta, hogy az Egyesült Államok a következő tíz évben 92 milliárd dollárt készül beruházni nukleáris fegyvereinek rendszerébe, míg Oroszország ballisztikus rakétarendszerét korszerűsíti, továbbá nyolc új nukleáris tengeralattjárót tervez vásárolni.

Nagy-Britannia előzetes döntést hozott jelenlegi nukleáris fegyverkapacitásának szinten tartásáról, Kína korszerűsíti rakétáit, Franciaország pedig hasonló modernizálást fejezett be.

"Az atomhatalmak üzenete az, hogy a következő 30-50 évben megőrzik nukleáris fegyvereiket" - mondta a szakértő.

A békekutató intézet szerint az atomsorompó-szerződés tavaly rendezett utókonferenciája felszínre hozta azokat a súlyos véleménykülönbségeket, amelyek az atomhatalmak és az atomfegyverrel nem rendelkező államok között állnak fenn.

"Ezek a nézetkülönbségek kétségessé teszik az utókonferencia záródokumentumában elfogadott legszerényebb lépések megvalósításának kilátásait" - hangoztatta Daniel Nord.

A SIPRI szerint 2010-ben Oroszország volt a legnagyobb nukleáris hatalom, amelynek 11 ezer nukleáris robbanótöltet van a birtokában. Második a rangsorban az Egyesült Államok, amelynek 8 ezer 500 ilyen eszköze van. A többi állam - Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, India, Pakisztán, Izrael - egyenként 80 és 300 közötti számú robbanófejjel rendelkezik.

A stockholmi intézet úgy vélekedett, hogy 2010-ben nem történt jelentős haladás a vitatott iráni és észak-koreai nukleáris program kérdésének rendezésében sem. A SIPRI-nél úgy látják, Észak-Korea elegendő plutóniumot állított elő ahhoz, hogy robbanótölteteket állítson elő kis számban. Nincs azonban olyan nyilvános adat, amely megerősítené, hogy az ázsiai országnak bevethető atomfegyverei lennének.

Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Összeférhetetlenségi helyzetbe került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, miután a fia többségi tulajdonában lévő cég közel 600 millió forintos állami támogatást nyert el. Bár az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjaként a rektornak szigorú bejelentési kötelezettsége lett volna a családi érintettségről, a hivatalos lépések elmaradtak vagy jelentős késéssel történtek meg. A projektet ráadásul három egymást követő évben is egyedi miniszteri döntéssel támogatták, miközben a cégcsoportban az egyetem saját vállalata is megjelent - írta a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×