A homoszexuálisok katonai szolgálatának kérdése ezzel legalább egy évre lekerült törvényhozás napirendjéről. A melegek és leszbikusok abban bíznak, hogy a jogszabályt addig bírósági ítélet semmisíti meg.

Az 1993-ban bevezetett, úgynevezett "ne kérdezd, ne mondd el" jogszabály szerint a fegyveres erők kötelékében szolgáló személyek nem kötelesek elárulni nemi identitásukat, ám akiről kiderül, hogy homoszexuális, azt a Pentagonnak kötelező leszerelnie.

Választási kampánya idején Barack Obama elnök ígéretet tett a törvény visszavonására, ám az erről hozott, támogató képviselőházi döntést követően a szenátusban az indítvány nem kapta meg a megfelelő arányú többséget.

A Log Cabin Republicans nevű szervezet bírósági úton próbálja meg elérni, hogy az amerikai védelmi minisztérium ne alkalmazza többé a törvényt. A szervezet folyamodványa nyomán októberben egy szövetségi bíró alkotmányellenesnek minősítette a "ne kérdezd, ne mondd el" törvényt. Az igazságügyi minisztérium hivatalból megfellebbezte az ítéletet, aminek eredményeképpen a fellebbviteli bíróság mindaddig engedélyt adott a törvény alkalmazására, amíg a testület ki nem vizsgálja az ügyet.

Az ügy a fellebbviteli bíróságon folytatódik majd. Az egyre bonyolultabbá váló jogi eljárás közepette a Pentagon fokozatosságra törekvő, átmeneti megoldásokat dolgozott ki a homoszexuális jelentkezők besorozásával kapcsolatban. Több katonai vezető úgy vélekedett, hogy a tilalom azonnali feloldása alááshatja a katonai műveleteket, a harci szellemet és a toborzást.

Egy, a Pentagon által a közelmúltban elvégeztetett felmérés ugyanakkor megállapította, hogy a nyíltan homoszexuális katonák megjelenése a haderő kötelékében csak minimális veszélyt jelentene az amerikai háborús erőfeszítésekre.