A "védelmi fal" több mint 3000 euróba került - írta a Sme című liberális pozsonyi napilap szerdán.

A romatelep lakói tiltakoznak a fal ellen. A lakótelep lakói szerint viszont a falra azért volt szükség - áll az újságban -, mert a romák toalettnek használták a környéket, szétdobálták a szemetet, rongálták az épületeket.

A fal megakadályozza a romatelep lakóit abban, hogy a lakótelepen keresztül járjanak be Nagymihály központjába.

A lakótelepen korábban már egy másik falat is emelt az önkormányzat, az indoklás szerint zajárnyékolás céljából. A most nyáron átadott új falrész ehhez kapcsolódik.

Az összes fal összekapcsolásával így mostanra egy 500 méter hosszú falrendszer jött létre a kelet-szlovákiai város lakótelepén.

A romatelepen mintegy 1800 roma él. Kifogásolják, hogy most meg kell kerülniük a falat, s ezért jóval hosszabb ideig tart az útjuk.
"Lassan nem lesz merre mennünk. Mindent elszigeteltek. A lakóházak között sokkal közelebb lenne az orvos is" - panaszkodott egyikük a lapnak.

A lakók szerint azonban a falrendszer nem a romák ellen épült, hanem mindenki ellen, aki rendetlenséget csinált lakóhelyük környékén.

"Erre jártak, a balkonunk alá vizeltek, a bűz bejött az ablakon, nem is nagyon nyithattuk ki. Sokan közülük kábítószerélvezők" - állítja az egyik lakó. A lakóközösség vezetője, Anton Tadian azt mondja, a romatelepen élők rongálták a panelházakat, a fallal csak tulajdonukat akarják védeni.

A helyi önkormányzat szóvivője közölte, a telket, melyen a fal áll, a lakóközösség vette bérbe a várostól azzal a céllal, hogy bokrokat, dísznövényeket ültessenek ide és esztétikus kerítést húzzanak. Hogy végül egy betonfal nőtt ki, a várost nem zavarja, ilyen építményre ugyanis nem kell engedély.

Laco Oravec, a Milan Simecka Alapítvány vezetője viszont úgy véli, hogy a város a korábbi fal mellett is képmutatóan érvelt, szerinte egyértelmű, hogy az is a lakosok panaszai nyomán, a romák miatt készült.

"Ha ennek nem szentelünk figyelmet, lassan olyan állapot jön létre, hogy a romatelepeket fallal vesszük körül. A fal az elkülönítés jelképe, a társadalom feladta a hitet az együttélés lehetőségében. Ez gettók építéséhez vezethet, mint a háború előtt" - jelentette ki Oravec.

A "védelmi falak" építése Kelet-Szlovákiában nem újdonság. Az Eperjes melletti Osztrópatak (Ostrovany) község önkormányzata nemrégiben ugyancsak fallal szigetelte el a helyi cigánytelepet. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy így akarja megelőzni a bűnözés terjedését.