Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára

Megérdemli-e Kaczynski a királyi temetést? - Éles vita Lengyelországban

Egyre élesedik a repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski temetése körüli vita Lengyelországban. A döntés után, amelynek értelmében az elnöki párt a lengyel királyok, államférfiak, hősök és költők temetkezési helyén, a krakkói Wawel-székesegyházban helyezik végső nyugalomra, színre léptek Kaczynski bírálói. A világhírű filmrendező, Andrzej Wajda, a katolikus egyházhoz írt nyílt levelében azt írta, nincs semmi ok arra, hogy lengyel királyok mellett temessék el.

Hat nappal a világ közvéleményét megrendítő repülőgép-szerencsétlenség után, melynek a lengyel politikai és társadalmi elit számos képviselője mellett áldozatul esett Lech Kaczynski államfő és felesége is, a varsói elnöki palota előtt változatlanul ezrek várakoznak, hogy leróhassák kegyeletüket az elnöki pár felravatalozott koporsója előtt.

Mire órák múltán végül fáradtan, gyakran esőtől átázottan beléphetnek az oszlopos terembe, nem sok idejük marad a búcsúra. Gyors meghajlás vagy térdhajtás, keresztvetés, és már jönnek a következő gyászolók. Mindez szinte kísérteties csendben.

Maria asszony és Lech Kaczynski olykor apró emléket kapnak utolsó útjukra: "életelixír" - írja fel egy fiú egy darab papírra, amelyre egy palackot rajzolt. Egy kelet-lengyelországi Szolidaritás-tag azt mondja, úgy érzi, mintha az apja halt volna meg. Lengyelország most a legjobb oldalát mutatja a világnak egy nyugdíjas szerint, aki a legtöbb lengyelnek a szívéből beszél.

A nemzeti egyetértés csodája, amely a világ bámulatát váltotta ki, lassan elhalványulni látszik, a régi frontvonalak újraélednek. A döntés után, amelynek értelmében az elnöki párt a lengyel királyok, államférfiak, hősök és költők temetkezési helyén, a krakkói Wawel-székesegyházban helyezik végső nyugalomra, színre léptek Kaczynski bírálói. A kezdő hangot a baloldali liberális Gazeta Wyborcza adta meg. Az újság már szerdán "elhamarkodott döntésnek" minősítette a waweli temetési színhelyet.

Nem váratott sokáig magára a kulturális és politikai élet prominenseinek támogatása. A világhírű filmrendező, Andrzej Wajda, a Katyn című film alkotója, a katolikus egyházhoz írt nyílt levelében "jó és szerény" emberként jellemezte Kaczyinskit, de, mint írta, nincs semmi ok arra, hogy lengyel királyok mellett temessék el.

A lengyel politika nagy öregje, Wladyslaw Bartoszewski volt külügyminiszter úgyszintén csodálkozásának adott hangot: a Wawel a királyoké és a hősöké; Kaczynskit szerinte, aki amúgy is varsói, a főváros nemzeti sírkertjében, a Powazki temetőben kell eltemetni.

Már kedden este, amikor Stanislaw Dziwisz krakkói érsek a temetési helyszínt bejelentette, tüntetés volt a krakkói püspöki palota előtt. A transzparenseken egyebek között az állt, hogy a döntés "durva túlzás", "kardinális tévedés". Szerdán este már kétezren tüntettek ugyanott, de több száz fős volt az ellentüntetés is. Kisebb demonstrációk voltak más lengyel városokban is. A tiltakozók a Facebook közösségi portálon szerveződnek, és már több tízezer aláírást gyűjtöttek.

Nem tudni, hogy a krakkói érsek a család nyomására hozta-e meg döntését. Egyes hírek szerint ez eredetileg Jaroslaw Kaczynski, az elnök ikertestvérének ötlete volt.

Ha Kaczynski természetes halált hal, föl sem merül, hogy a Wawelben temessék el. Halálának körülményei - amelyet Lengyelországban hősi halálnak tekintenek - főleg pedig annak színhelye, Katyn környéke a fő motívum a temetés színhelyének megválasztásában. Közvélemény-kutatások szerint az idei elnökválasztáson második mandátumért indulni szándékozó Kaczynski nem volt túlságosan népszerű, és bizonyosan veszített volna kormánypárti kihívójával, Bronislaw Komorowski házelnökkel szemben, aki halála óta ideiglenesen az államfői jogköröket gyakorolja.

Komorowski sietett is leszögezni, hogy a temetés színhelyére vonatkozó döntéshez a kormánynak nincs köze. A waweli temetés pártolói viszont arra is hivatkozhatnak, hogy ott olyan királyok is nyugszanak, akik jószerivel nem tettek semmit Lengyelországért, pusztán azért kerültek oda, mert királyok voltak.

Még inkább megosztja a közvéleményt, hogy Kaczynskit és feleségét abban a kriptában temetik el, ahol a modern lengyel állam alapítója, Józef Pilsudski marsall szarkofágja van. Az I. világháború végén, 1918-ban ő állította helyre Lengyelország függetlenségét és államiságát, és ő volt az, aki két évvel később megvédte hazáját a Vörös Hadsereg támadásával szemben. A Gazeta Wyborcza szerint Kaczynskinak nem jár ki ez a szomszédság.

Kaczynski sírja mellett azonban a lengyelek afféle katyni emlékhelyet is ki akarnak alakítani. Még júniusban emléktáblát helyeznének el, amelyre felvésik a szmolenszki tragédia összes áldozatának nevét.

A Jaroslaw Kaczynski vezette ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt köreiben azt hangoztatják, hogy nem spontán tiltakozásokról van szó; fő vetélytársuk, a Donald Tusk miniszterelnök vezette jobbközép liberális kormánypárt, a Polgári Platform húzódik meg a háttérben.

A nemzeti egység iránti vágy azonban még mindig erősebb, mint a katasztrófa előtti frontvonalak. Még Lech Walesa volt elnök, a Kaczynski fivérek fő ellenlábasa is úgy nyilatkozott, hogy elfogadja az egyház döntését. A püspöki konferencia elnöksége felhívással fordult a társadalmi, politikai, tudományos és kulturális körökhöz és a médiához, hogy szüntessék be a "szükségtelen vitákat" az elnöki pár temetésének helyszínéről.

A Gazeta Wyborcza, amely - akárcsak a többi lengyel újság - a tragédia óta gyászkeretben jelenik meg, csütörtökön címoldalán tudatta, hogy megszakítja az elnöki pár temetési helyéről szóló vitát. "Nem akarjuk a gyász napjaiban hevíteni a Wawel körüli konfliktust. Ezért már csak ma közöljük a legfontosabb véleményeket, anélkül, hogy belemennénk Lech Kaczynski elnökségének értékelésébe és a döntés politikai következményeinek taglalásába" - írták.

Kaczynskiék pártjában sokasodnak a hangok, hogy az elhunyt elnök után ikertestvére, Jaroslaw legyen a párt elnökjelöltje az előre hozott választáson júniusban. Ha a pártelnök enged az ösztökélésnek, Bronislaw Komorowski ügyvezető államfőnek, a PO elnökjelöltjének minden erejét össze kell szednie. Vasárnap befejeződik a nemzeti gyász, hétfőn már kezdődhet a választási küzdelem.

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot. Sárkány Zalán országos csúccsal bronzérmes lett 800 méter gyorson, Jackl Vivien 4. lett a 400 méteres vegyesúszás döntőjében, országos csúccsal 6. a magyar női 4x100-as gyorsváltó.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×