A dokumentumot azzal a szándékkal készítette az Európai Bizottság főtitkárságának jogi szolgálata, hogy a szlovák kormány segítségére legyen az államnyelvtörvény végrehajtási előírásainak véglegesítésében. Ezeket december 16-án fogadta el a kabinet, a brüsszeli testület azonban ennél korábban fogalmazta meg nem hivatalos véleményét a szöveggel kapcsolatban - mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a BruxInfo vezető elemzője.

A bizottság jogi szolgálata által készített dokumentumban az áll: általánosságban megállapítható, hogy a végrehajtási elvekről szóló tervezet "számottevő javulást eredményez az államnyelv-törvény szövegének értelmezésében", mégpedig az abban szereplő számos kiegészítő pontosításnak köszönhetően. A brüsszeli szakértők ettől függetlenül tizenkét uniós szempontból kifogásolható pontra - tartalmi és formai elemre - bukkantak a szövegtervezetben, amelyeket a szlovák kormány figyelmébe ajánlottak - magyarázta a szakértő.

A nem hivatalos vélemény szerint a végrehajtási előírások előzetes szövege bizonyos részeken diszkriminatív lehet. Ilyen például a nyelvi követelményekre vonatkozó szakasz, amely emlékeztet arra, hogy a bírósági esetjog értelmében a nyelvi követelmény magába foglalja a hatékony kommunikáció képességét, és éppen ezért egy állás elnyerése érdekében bizonyos szintű nyelvismeret megkövetelhető. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bíróság következetesen azt a véleményt vallotta: bármely nyelvi követelménynek ésszerűnek, arányosnak, és a szóban forgó munkakör szükségleteihez szabottnak kell lennie, és nem szolgálhat ürügyként más tagállamokból származó munkavállalók kizárására - mondta Gyévai Zoltán.

A büntetések kiszabása és a fellebbezés kapcsán is megjegyzéseket tett a jogi szolgálat. Eszerint a büntetési tételek nincsenek kellőképpen részletezve, illetve a fellebbezés joga csak a jogi személyekre korlátozódik, holott azt mindenki számára biztosítani kell, akit szankciókkal sújthatnak - közölte a szakértő.

A jogi szolgálat nem tehet kötelező érvényű ajánlásokat, a BruxInfóhoz eljutott dokumentummal pedig nem tud mit kezdeni az Európai Bizottság, hiszen az nem hivatalos véleményt tartalmaz - fejtegette Gyévai Zoltán. Az anyag így önmagában nem elég ahhoz, hogy annak alapján vizsgálat induljon, arra azonban jó, hogy a benne szereplő érvek alapján a magyar kormány, vagy akár a szlovákiai magyarság képviselői panaszt tegyenek az EB-nél a végrehajtási előírásokkal szemben - tette hozzá.