Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv

Watergate-botrány: veszni hagyták az elnök lemondását hozó információt

A világ talán sosem ismerte volna meg Bob Woodward és Carl Bernstein, a Watergate-botrány kirobbantóinak nevét, ha két kollégájuk utánajár egy fülesnek. Richard Nixon amerikai elnök piszkos trükkjeiről ugyanis először nem a Washington Post, hanem a The New York Times újságírói tudtak.

Hiába kaptak fülest Richard Nixon elnök "piszkos trükkjeiről", nem jártak utána a The New York Times újságírói, az ügyet pedig végül a Washington Post zsurnalisztái göngyölítették fel. E lapba írt most cikket Robert Smith, az egykori washingtoni tudósító, amelyben elárulta: 1972. augusztus 16-án magától az FBI akkor főnökétől, Patrick Graytől tudta meg, hogy különös politikai játszmák zajlanak a színfalak mögött.

Robert Smith épp az utolsó napját töltötte a Washington Postnál, amikor jó barátjával, az FBI-vezérrel ebédelt, és rájött, hogy hatalmas sztoriba tenyerelt. "Azt mondta, az igazságügyi miniszter is részt vett a nyomok eltüntetésében, mire megkérdeztem: milyen magas szintre vezet ez? Egészen az elnökig? Õ meg csak ült és nézett rám, de nem szólt. A tekintete válaszolt" - magyarázta az egykori újságíró.

Amint hazaért, Smith azonnal felhívta lapja egyik szerkesztőjét, Robert Phelpst. "Túl izgatott voltam, fel-alá járkáltam a szobában" - emlékezett vissza. A szerkesztő végighallgatta, jegyzeteket készített, és rögzítette is a beszélgetést... aztán a dolog annyiban maradt.

Phelps röviddel a beszélgetés után egy hónapra Alaszkába utazott - a kiruccanásnak talán köze volt a történtekhez -, a hetvenes évek közepén pedig a Boston Globe-hoz szerződött. Smith másnap kilépett az újságtól és jogászhallgató lett; sose foglalkozott többé újságírással, de mint mondta, sokat gondolkodott azon, kollégája miért nem használta fel a tőle kapott információt.

A történteket aztán Bob Woodward és Carl Bernstein hozta nyilvánosságra a Washington Post hasábjain. Az ő értesüléseik a sajtótörténet legjobban titkolt informátorától, Mélytoroktól származtak, akit végül három évvel ezelőtt lepleztek le. Mélytorok - valódi nevén Mark Felt - Patrick Gray helyettese volt az FBI-nál.

Robert Smith azután hozta nyilvánosságra a különös történetet, hogy volt kollégája megjelentette memoárjait, a kötet megírásához pedig Smithtől is segítséget kért. A már visszavonult szerkesztő azt állítja, nem emlékszik pontosan, mi történt, de valószínűleg az ő hibája, hogy a Times nem harapott rá a sztorira.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×