Az Obama-kormányzat az úgynevezett banki "stressz-tesztekkel" is növelni akarja a bizalmat a pénzrendszerrel szemben és elősegíteni, hogy a gazdasági kilábaljon a visszaesésből. A 19 pénzintézet esetében végrehajtott "próba" azonban azzal az eredménnyel zárult, hogy kilenc esetben többmilliárdos tőkefeltöltésre van szükség, hogy a bankok átvészelhessék az esetleges további vészhelyzeteket.

Az amerikai gazdaság még mindig bajban van. Ugyan áprilisban lassult az elbocsátások üteme és "csak" 539 ezer munkahelyet számoltak fel, de a munkanélküli ráta közel 9 százalékra ugrott, amire 26 éve nem volt példa. Januárban volt a legtöbb elbocsátás Amerikában: 741 ezer dolgozótól szabadultak meg a munkáltatók.

A bankterhelési teszteket így az Obama-kormányzat egyes bírálói úgy állítják be, mint hangulatjavító lépést. A próbák eredményét ugyanis közgazdászok és a befektetők is bíztatónak találják. Még akkor is, ha a Bank of Americának 34 milliárd dollárnyi, a Wells Fargónak 13 és fél, a Citigroupnak pedig öt és fél milliárdnyi tőkét kell felhalmoznia. Azt, hogy hogyan lapátolják össze a pénzt, június nyolcadikáig kell elmagyarázniuk Washingtonnak. Ha saját forrásokból - például eszközeik eladásából - ez nem megy, akkor az amerikai kormány kész újabb pénzeket átutalni a bankmentő alapból.

 A teszt során azt szimulálták: mi történne a bankokkal, ha 10 százalék fölé ugrana a munkanélküliség és az ingatlanárak 22 százalékkal csökkennének. A cél az volt, hogy bebizonyítsák: a lakáshitelek bedőlése ellenére nem mindegyik bank gyenge; ezt most kommentárjában több közgazdász is alátámasztotta. Egyes elemzők szerint azonban a teszt nem volt elég kemény.