Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália

Az emberek fele tölt le illegálisan zenét, filmeket

Hiába küzdenek a fájlmegosztó portálok ellen a zeneipar szervezetei, a közvélemény nem áll melléjük. Kanadában és Spanyolországban a világháló felhasználóinak a fele tölt le rendszeresen illegálisnak minősülő tartalmakat, és csupán 1-3 százalékuk gondolja úgy, hogy büntetni kellene a letöltést.

Miközben a nemzetközi zeneipar azon ügyködik, hogy minden fájlmegosztó oldalt bepereljen, szigorítsa az internethasználatot, és mindenkit bíróság elé citáljon, akit letöltésen kap, a közvélemény és a gyakorlat épp az ellenkező véleményt osztja. Két tanulmány is azt mutatja, hogy mind Kanadában, mind Spanyolországban az internet használóinak a fele bizony fájlmegosztó, azok között is p2p hálózatokról szerzi be a meghallgatandó zenék, a megnézendő filmek és a szoftverek jelentős részét.

A jogvédett tartalmakat letöltő (és a p2p rendszerekben ezzel egyszerre már megosztó) emberek száma pedig folyamatosan és nagyon gyorsan nő. A kanadai netezők 45 százaléka használja a megosztószolgáltatásokat. Ha azonban nem az aktivitást, hanem az elvi állásfoglalást nézzük, akkor a zeneipar szervezetei számára még riasztóbb a kép: a megkérdezetteknek csupán a 3 százaléka gondolja úgy, hogy a fájlmegosztást büntetnie kellene a jognak.

A spanyol eredmények is hasonlóak, a megkérdezettek több mint fele használja a p2p oldalakat, 28 százalékuk ráadásuk minden nap. Mindösszesen 1 százalék gondolja úgy, hogy kriminalizálni kell ezen oldalak használatát, és 43 százalék gondolja úgy, támogatni kellene a p2p hálózatok fejlődését.

Nemrég egyébként újabb perek indultak népszerű fájlmegosztók ellen. Miközben Svédországban zajlik a per a PirateBay ellen, a kanadai IsoHunt az ottani lemezkiadói szövetséggel pereskedik. Azt szeretnék, ha a bíróság kimondaná, nem csinálnak semmi jogszerűtlent, mivel egyszerű keresőoldalról van szó. A bökkenő, hogy az egyik első ilyen perben, a Grokster-ügyben kimondta a bíróság, hogy a fenntartó is felelős az oldalán terjesztett tartalmakért.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×