A bankokat ezért a törvénytervezet arra kötelezné, hogy hitelreklámjaikon tüntessék fel azt a nyilvánvaló tényt, hogy "a hitel kötelezi a fogyasztót és azt vissza kell fizetnie", ezzel párhuzamosan pedig minden olyan hirdetést megtiltanak, amely azt sugallja, hogy a kölcsön javítana a háztartások pénzügyi helyzetén.

A gazdasági miniszter azt mondta: a kormány a jövőben nagyobb átláthatóságot és fokozottabb felelősséget követel meg a fogyasztói hitelek megkötésénél. A törvénytervezet tiltani fogja "a túlságosan agresszív, rámenős hitelreklámokat", a pénzintézetek számára pedig kettős kötelezettséget ír elő. Egyrészt az eddiginél lényegesen alaposabban tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a kölcsön várható következményeiről, ugyanakkor ellenőrizniük kell a kérelmező eladósodottságának mértékét is.

Az ügyfél túlzott eladósodásának megelőzését szolgálja az a kitétel is, miszerint a hitelkérelmet "négy kézzel", azaz a banki alkalmazottnak és a kérelmezőnek közösen kell kitöltenie, az eddigiekhez képest sokkal jobban figyelve ez utóbbi jövedelmi viszonyaira. Sőt, az automatikusan megújítható, az úgynevezett revolving hitelek esetében a pénzintézetnek konkrét példán keresztül kell bemutatnia, hogy az újabb kölcsön milyen következményekkel jár majd az adott háztartás pénzügyeire. Az új szabályozás szerint az ügyfélnek az eddigi egy hét helyett ezentúl tizennégy nap áll rendelkezésére, hogy meggondolja magát és felmondja a már aláírt szerződést.

A gazdasági tárca kezdeményezésének a legjobban a fogyasztóvédelmi egyesületek örülnek, melyek régóta kárhoztatják az automatikusan megújítható hitel könnyű elérhetőségét, mivel azt - a felmérések szerint - nagy számú szerény jövedelmű háztartás is igénybe veszi, ezzel próbálják ugyanis pótolni a költségvetésükben hóvégén keletkező lyukat. Az UFC-Que choisir fogyasztóvédő egyesület elnöke egyenesen úgy véli: amikor a hitelezők rábeszélik erre a kölcsönre az alacsony jövedelműeket, valójában "olyan kibiztosított gránátot adnak a kezükbe, amely bármikor felrobbanhat".

A mértéktelen eladósodásnak amúgy a gazdasági válság is gátat szab, a törvénytervezet benyújtására ugyanis olyan időszakban kerül sor, amikor egyre több francia óvakodik a hitelfelvételtől. A statisztikák szerint januárban az új fogyasztói hitelek száma közel 15 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az ingatlanhitelek esetében pedig az arány elérte a 40 százalékot. A francia sajtó által megkérdezett bankárok egyöntetűen állítják: egyre több munkahely kerül veszélybe, márpedig ilyenkor az emberek sokkal óvatosabbakká válnak a hitelfelvétellel.