Ivan Gasparovic, a pozsonyi TASR hírügynökség által szombaton közölt interjújában ugyanakkor azt állította: politikai tevékenységében sosem kereste, sosem kezdeményezte a vitákat, hanem társadalmi egységet próbált teremteni.

"Az elnöki palota olyan hely volt, ahol a viták megoldási lehetőségeit keresték" - fejtette ki az államfő. Elutasította azt a felvetést, hogy a módosított oktatásügyi törvény (amely lehetővé teszi a földrajzi nevek anyanyelvű - így magyar - használatát is) aláírásának az elutasítása megosztotta volna a társadalmat.

"És aláírása nem osztotta volna meg a szlovák politikai színteret?" - kérdezett vissza az államfő. Megismételte korábbi véleményét, hogy a tanügyi törvény ellentétes a szlovák alkotmánnyal, illetve más törvényekkel, s ezért utasította el ismételten aláírását. "Ennek ellenére hangsúlyoznom kell, hogy nincs gondom a kétnyelvű megnevezések használatával a tankönyvekben, de azoknak az alkotmány és a törvény keretei között kell lenniük" - tette hozzá.

A magyar-szlovák viszonyban felmerült problémák megoldásához való hozzájárulására vonatkozó kérdésre Gasparovic azt válaszolta, hogy tavaly decemberben Érsekújváron az ő kezdeményezésére találkozott magyar partnerével, Sólyom Lászlóval. A találkozón a jószomszédi kapcsolatokról beszéltek, s elutasították a szélsőségesség minden megnyilvánulását a Duna mindkét partján. Szintén saját kezdeményezésének mondta, hogy 2006-ban a két államfő Besztercebányán és Piliscsabán egyetemi hallgatókkal beszélgetett a közös európai jövőről.

"Úgy vélem, hogy a szlovákok és a magyarok közti feszültség feloldásának legjobb formája éppen a párbeszéd, s igyekezetem erre irányul" - jelentette ki a szlovák államfő.

"Legutóbb a révkomáromi Selye János Egyetemen találkoztunk, ahol arról beszéltünk, hogy szükség van a kisebbségek lojalitására államuk iránt, s hogy az államnyelv ismerete nélkül a kisebbség nehezen tud szót érteni a többségi nemzettel. S ebben az elnök úrral (Sólyom Lászlóval) egyetértettünk" - mondta a TASR hírügynökségnek Ivan Gasparovic.