Bár a magyar kormány éppen arra kérte az EU vezetőket, hogy vegyék egy kalap alá "Kelet-Európát" és segítsék ki bankszektorát, a nyugatiak kezdenek felhagyni azzal, hogy egységes tömegként kezeljék a régió országait és népeit. Vagy legalábbis megtették az első erőtlen lépéseket efelé.

A Financial Times például elismeri, hogy jó pár éve a hideg rázza a nyugaton dolgozó keletieket, ha egyszerűen "kelet-európainak" nevezik őket.

"Ha ők tudják, hogy Spanyolország nem ugyanaz, mint Portugália, vagy Belgium más, mint Hollandia, akkor nyugaton a politikusok és a média miért képtelenek erre?" - teszi fel az önkritikus kérdést az üzleti lap hasábjain Stefan Wagstyl.

Annál is inkább, mert pénzügyi szempontból is több részre osztható a térség: Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Szlovákia például valószínűleg megbirkózik a bankválsággal és nem fog a Valutaalapnál kilincselni. Románia, Bulgária, Észtország és Litvánia már talán. Magyarország, Lettország és Ukrajna pedig már a segélyezettek listáján van.

Wagstyl szerint ideje lenne felismerni, hogy ezek az országok sohasem szerették, amikor egy kalap alá vették őket - a közelmúltban is csak a szovjet érdekszféra miatt tartoztak egy csoportba.

A régión futnak át ráadásul a különböző vallási és kulturális törésvonalak. A fapados gépekből kiömlő, legénybúcsúra érkező hordákon kívül a többi nyugati látogatónak nem esik nehezére látni a különbségeket, hiszen például nincs olyan, hogy "kelet-európai étterem" kelet-európai ételekkel. Ezek az országok külön-külön különlegesek.

Kérdés, hogy az üzleti irányultsága miatt a kulturális sajátosságokra érzékeny Financial Timest mikor követi, ha egyáltalán követi majd a többi médium és mikor tűnnek el a "keleti bevándorlókról", a hattyúkat vagy épp pontyot lopó kelet-európaiakról szóló cikkek.