Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Tapintható a feszültség az unió régi és új tagjai között

Egyre inkább politikai felhangot kap a globális gazdasági válság az Európai Unión belül - állapítja meg a francia Les Echos. A jól értesült gazdasági napilap két nappal a vasárnapra tervezett brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt úgy véli, hogy csaknem tapintható a feszültség az Európai Unió kelet-közép-európai és a régi, nyugat-európai tagjai között. Ennek oka a lap szerint az, hogy a csőd szélén táncoló kelet-európai tagországok egyre jobban tartanak a nyugatiak önző, csak saját érdekeikre figyelő intézkedéseitől.

A teljes oldalas elemzésben a lap az alakuló "szkizma" jeleként értékeli, hogy Lengyelország kezdeményezésére a kelet-közép-európai országok néhány órával a csúcstalálkozó előtt külön egyeztető tárgyalást tartanak, hogy közös álláspontot tudjanak képviselni a többi tagállam protekcionista magatartásával szemben.

A cikk szerzője megállapítja: bár Brüsszelben igyekeznek is kisebbíteni e megbeszélés jelentőségét, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő cseh miniszterelnök és Nicolas Sarkozy közötti, a francia intézkedések kapcsán nemrég elhangzott éles szóváltás óta a feszültség immár nyilvánvalóvá vált.

Mirek Topolánek korábban azt kifogásolta, hogy a francia állam által pénzügyileg támogatott autógyártóknak meg kellett ígérniük: a továbbiakban nem viszik külföldre - például Csehországba - termelésük egy részét.

A Les Echos szerint a nyugat-európai országok bezárkózása végzetes lehet az egyre súlyosabb gazdasági nehézségekkel küszködő kelet-európai tagállamok, köztük a Nemzetközi Valutaalap segítségéért folyamadó Magyarország számára.

Hozzáteszi azonban, hogy az Unió nem engedheti meg az új tagállamok "bedőlését", az ugyanis a többiek számára is katasztrofális következményekkel járna. Ezért a huszonheteknek vasárnap mindenképpen közös uniós stratégiát kell kidolgozniuk a válság kezelésére.

Sarkozy szítja a feszültséget

A már kialakult feszültség azonban addig is még egy kicsit fokozódik Nicolas Sarkozy csütörtöki nyilatkozata miatt. A francia államfő egy vidéki látogatásán ugyanis kemény hangon bírálta az Európai Bizottságot mondván: "reméli, hogy a testület felfogja, hogy létezik egy olyan dolog, mint az európai autógyártás, és hogy azt meg kell védeni", amihez szerinte összehangolt cselekvésre van szükség.

Nicolas Sarkozy újra megvédte az eddigi, az autóipar támogatását célzó, mintegy 7,8 milliárd eurónyi állami pénzt mozgósító francia intézkedéseket mondván: "mi voltunk a világon az elsők, akik ezt meg mertük tenni, és bár mindenfelől bíráltak, most egy sor ország követi példánkat".

A szokatlanul harcias francia államfő hozzátette: "az Európai Bizottság jobban tenné, ha konkrét terveket dolgozna ki a gépkocsigyártók megmentésére, ahelyett, hogy az állami segélyekkel vagy a piaci versennyel foglalkozna".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×