"Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam" - hangsúlyozta Traian Basescu a megbeszélés után tartott sajtóértekezleten.

Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor továbbra is elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet - tette hozzá. Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. "Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért" - mondta Traian Basescu.

Sólyom László erre reagálva kiemelte: Magyarország továbbra is támogatja a székelyföldi területi autonómiát. "Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja" - hangsúlyozta a magyar államfő, rámutatva, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek "minimumstandardok".

A kulturális autonómiát Románia is elismeri, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök kiemelte: a román fél szerint az, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból, nem érinti a romániai magyarokat, mert jogaikat továbbra is garantálni fogják.

"A magyar államfő mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is kiáll Székelyföld területi autonómiájáért" - mondta az InfoRádiónak a párt elnöke. Markó Béla szerint a román vezetés részben az erős nemzetállami szemlélet, részben pedig a burkolt magyarellenesség miatt akadályozza a magyar kisebbség önállósodását, amelynek nem célja az elszakadás.

Markó Béla szerint Traian Basescunak nincs igaza abban, hogy az alkotmány által deklarált nemzetállamot hozza fel, hiszen az alaptörvény megváltoztatható. Az RMDSZ szerint a önmagában a kulturális autonómia az olyan kisebbségek számára lehető előnyös, amelynek tagjai elszórtan élnek egy országban, ám a magyarok Székelyföldön többségben vannak.

"A csaknem 800 ezer lakosú régió, amelyet 80 százalékban magyarok laknak, megérdemli, hogy szélesebb döntési jogokat kapjon a helyi ügyek intézésében" - mutatott rá a politikus.

Markó Béla rámutatott: a mindenkori román vezetés gyakran festi fel az elszakadás rémképét, ez azonban a földrajzi okok miatt sem lehetséges, hiszen Székelyföld az ország belsejében van, az egységes Európai Unióban pedig pláne nem merül fel a határok átrajzolásának kérdése. Szerinte az autonómiatörekvést a burkolt magyarellenesség akadályozza.

A Székely Nemzeti Tanács is követeli a területi autonómiát - a román államfő kijelentései ellenére - a szervezet elnöke azonban az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta: a román alkotmány várható módosítása egyébként is létrehozza azokat a természetes régiókat, amelyek közül az egyik Székelyföld.

Szász Jenő kifejtette: Romániában régiókat kell kialakítani, a gazdasági, nyelvi, kulturális és földrajzi viszonyok pedig 13 területre tagolják az országot. Hangsúlyozta: az szinte mindegy, hogy az önálló egységet autonómiával rendelkező egységnek vagy régiónak nevezzük.

Az erdélyi politikus kifogásolta azt is, hogy Magyarország - a korábbi Gyurcsány-kormány tevékenysége alatt - az elsők között szorgalmazta Románia felvételét az Európai Unióba, ám ezt nem kötötte a nemzeti közösségek jogainak biztosításához.