Barack Obama elismeri, hogy a washingtoni vádak szerint nukleáris álmokat dédelgető Irán lesz elnöksége egyik legnagyobb külpolitikai kihívása. Az elmúlt évben többször felmerült, hogy vagy az Egyesült Államok vagy közel-keleti szövetségese, Izrael lebombázhatja az épülő iráni atomlétesítményeket.

De annak ellenére, hogy a távozó Bush elnök héja hírében állt, az újabb katonai konfliktusra már nem vállalkozott. Obama viszont egy lépéssel tovább akar menni: "új megközelítést alkalmazunk, és ennek alapja a párbeszéd lesz" - ígérte. Az utóbbi hetekben felmerült az is, hogy Obama az Irán által támogatott, és a Gázában masszív polgári áldozatokat is követelő izraeli offenzívát kiprovokáló Hamásszal is kapcsolatba lépne.

Mindezek ellenére a megválasztott elnök azt ígéri, hogy továbbra is erős szövetségese marad a zsidó államnak, és a nyitás ellenére világossá teszi Teherán előtt, hogy mi az a határ, amíg hajlandó elmenni.

Elemzők szerint Irán az utóbbi években azért is vált konfrontálóbbá, mert az Egyesült Államok nem volt hajlandó tárgyalni vele, és nem ismerte el regionális hatalmi státuszát.

Miközben az utóbbi idők egyik legbefolyásosabb amerikai
külügyminiszter-jelöltje, Obama választási riválisa, Hillary Clinton szenátusi meghallgatása még nem történt meg, a külpolitikai csapat összetétele azt sugallja, hogy Obama meg akarja kerülni az eddigi külpolitikai elitet. A külpolitikát befolyásos tanácsadók és különmegbízottak formálják majd.

Jó zsaru, rossz zsaru

Visszatér például Bill Clinton közel-keleti közvetítője, Dennis Ross, a balkáni békét elősegítő Richard Holbrooke pedig afganisztáni és pakisztáni különmegbízott lesz. A felesége révén magyar kapcsolatokkal rendelkező és a nyári kaukázusi háború idején Moszkvát vehemensen bíráló Holbrooke távol tartása az európai ügyektől azt is jelezheti, hogy Obama Oroszországgal is először a párbeszédre törekedhet.

Úgy tűnik azonban a köztudottan kemény szavú Holbrooke-ra marad majd az, további szerepvállalást facsarjon ki Afganisztánban az európai szövetségesekből. Ez lehet az egyik nagy konfliktus majd az amúgy Obama megválasztását támogató öreg kontinens és az új amerikai elnök között. A kabinetben Európával Philip Gordon, a Nemzetbiztonsági Tanács volt tagja foglalkozik majd.

Értelemszerűen Obama ellenfelei nincsenek elragadtatva az új, "puha erőre" épülő külpolitikától. Konzervatív elemzők szerint egy éven belül komoly gondja támad Iránnal, mert az a gyengeség jelének veszi majd kevésbé harcias hozzáállását.