Miközben a Nyugat továbbra is küszködik a demokrácia afganisztáni exportjával, úgy tűnik, gazdasági rendszere egy másik elemét sikeresen meghonosította: ez pedig a "kiszervezés", vagyis az alvállalkozók felhasználása.

A módszer gyakran költséghatékony, viszont alkalmat ad a megbízónak arra is, hogy a kezét mossa és partnerére mutogasson, ha elégedetlen az ügyfél. Háborús helyzetekben pedig úgy tűnik arra is, hogy az ellenséghez kerüljön a pénze.
A londoni Times szerint ugyanis pontosan ez történik: az afganisztáni tálibok védelmi pénzeket szednek azért, hogy átengedjék az ellenük harcoló NATO-erőket ellátó konvojokat.

De hogyan is történhet ilyesmi? Afganisztánban jelenleg 70 ezer külföldi katona tartózkodik - a lázadók szerint megszállóként -, ellátásukat főleg a közutakon biztosítják. A Times szerint például a déli Helmand tartomány legnagyobb brit bázisát hetente ezer hektoliter üzemanyaggal kell ellátni.

A NATO és a saját parancsnokság alatt álló amerikai bázisokat a nyugati cégek helyi alvállalkozói látják el üzemanyaggal és utánpótlással. Bár ezek állig felfegyverkezett biztonságiakkal vigyáznak a konvojokra, a Times több vállalkozótól is azt tudta meg, hogy védelmi pénzeket fizetnek a táliboknak a szállítmányok átengedéséért.

Több, neve elhallgatását kérő fuvarozó azt mondta: a megbízási összegek egynegyedét fizetik ki egyfajta védelmi adó formájában a táliboknak, akik - meghökkentő módon - fegyveres kíséretet is biztosítanak a kamionoknak, hogy így védjék meg őket a közönséges rablóktól. A Times azt állítja: útszéli bűnözők, rendőrök és afgán kormányilletékesek is "leveszik a sápot". Az egyik szállító azzal magyarázta a jelenséget, hogy "az emberek éhesek, nincs munkájuk, ezért támadják meg a konvojokat és örülnek, ha védelmi pénzt kapnak."

A brit lap szerint az afganisztáni NATO-erők szóvivője minderre azt mondta: a csapatok ellátását kereskedelmi cégek végzik, és az ő problémájuk, hogyan juttatják el a célba a konvojokat.