Franciaországban augusztus óta mintegy 50 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma, néhány napja a Renault és a Citroen-Peugeot autógyárak kéthetes kényszerszabadságra küldték dolgozóikat, a gazdasági miniszter pedig a hét elején elismerte: a pénzügyi válság immár a gazdaság egészét elérte.

Így nem csoda, hogy munkaadói és munkavállalói oldalról egyaránt nagy várakozás előzte meg Nicolas Sarkozy beszédét, amelynek megtartását egyébként a pénzügyi válság miatt több mint két héttel el kellett halasztani.

Munkaadói oldalon szinte örömujjongással fogadták az államfőnek azt a bejelentését, miszerint a pénzügyi válság idejére feloldják a határozott munkaszerződésekre vonatkozó korlátokat. Az ilyen szerződések ugyanis jelenleg egyszer hosszabbíthatók meg, és ez - néhány kivételtől eltekintve - összességében nem haladhatja meg a 18 hónapot.

Ha a munkaadó ezt követően is foglalkoztatni akarja alkalmazottját, szerződését határozatlan idejűre kell változtatnia, ám onnantól kezdve csak rendkívül nehezen és költséges módon tudja elbocsátani.

A szakszervezeteknek nem tetszik

E bejelentéssel párhuzamosan - melyet a szakszervezetek máris bírálnak - Nicolas Sarkozy nagyobb védelmet és főleg hatékonyabb segítséget ígért a munkanélkülieknek. Az egyik fő csapásirány a szakmai átképzések rendszerének megerősítése, a másik pedig a munkaügyi hivatalok hatékonyabbá és rugalmasabbá tétele.

Ez utóbbi egyebek mellett azt jelenti, hogy a munkaügyi központok jövő évtől többé nem várnak négy hónapot, hanem azonnal felveszik a kapcsolatot az állásukat elvesztőkkel, és közösen megkezdik az új munkahely keresését.

Nicolas Sarkozy egyben figyelmeztette a vállalatok vezetőit, hogy az állam éberen fog figyelni, és megakadályoz minden "túlzó vagy cinikus" tömeges elbocsátási kísérletet.

A 100 ezer államilag támogatott, nem kereskedelmi jellegű munkahely létrehozását Nicolas Sarkozy azzal indokolta, hogy ebben az időszakban a munkanélküliek számára "bármilyen tevékenység jobb a semmittevésnél". Egyben szorgalmazta, hogy önkéntes alapon az üzletek vasárnap is nyitva tarthassanak, és azt kérte a parlamenttől, hogy a kérdésről "tabu nélkül" döntsenek. Kilátásba helyezte azt is, hogy az állam az egyetemi oktatásba, a tömegközlekedésbe és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szektorokba is befektet majd.

Az ellenzéki szocialisták és a szakszervezetek szemfényvesztésnek tartják a köztársasági elnök ígéreteit, utóbbiak szerint Nicolas Sarkozy sokkal kreatívabb volt a bankok megmentéséhez szükséges intézkedések kidolgozásában. A legnagyobb szakszervezet elnöke azt mondta: az állam eddig közel 400 milliárd eurót fordított a bankok és a különböző cégek megmentésére, a munkavállalók megsegítésére azonban semmit.