Tavaly 250 milliárd dollárra rúgott a koszos és veszélyes szénbányászat titkos ára Kínába. A bányák körül a víz, a föld és a levegő szennyezett, fertőzött, ezrek halnak vagy sérülnek meg a bányabalesetekben. A savas esőt okozó szulfát-dioxid és a higany a legveszélyesebb terméke a szénalapú gyárak és erőművek működésének.

"A szén igazi ára" című, az előző három év vizsgálatai alapján készült tanulmány szerzői szerint "Kína hatalmas széntermélésének és - fogyasztásának drága és aggasztó környezeti, illetve társadalmi ára van", amelyet az embereknek kell megfizetniük.

Tavaly csaknem 3800 bányász halt meg Kínában robbanások, vízbetörések és más földalatti balesetek következtében. Ez ugyan 20 százalékos javulás 2006-hoz képest, de még így is a kínai a legveszélyesebb bányaipar a világon.

A Greenpeace szerint nagy a felelőssége egy olyan ország vezetőinek, ahol víz- és élelemhiány van, és rettenetes a levegő minősége is. Egy tonna szén kitermelése két és fél tonna víz szennyezésével jár, a bányaipari a kínai ipari hulladék 40 százalékát teszi ki.

A fő probléma a jelentés szerint a politika: a kormány célja a termelés növelése, ezért a tulajdonosok olcsón jutnak földhöz, ahol bányát nyithatnak, senki nem ellenőrzi s biztonsági és környezetvédelmi rendelkezések betartását.

Az extra adók kivetése, a törvények szigorú betartatása és az áremeléssel lehetne elérni, hogy javuljon a helyzet, több figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre és a bányászok biztonságára.

A jó hír Kínának - amelynek energiaipara kétharmad részben a széntől függ -, hogy az energiaárak tartósan emelkedni látszanak.

Akik a szél- és vízerőművek uralta energiaiparról álmodoznak, arra figyelmeztetnek, Kínában nem fogja elveszíteni jelentőségét a szén. Hiszen az ország a világ elsőszámú szénfogyasztója és -termelője is egyben, egy 23 százalékos áremelkedés pedig csupán 7 százalékkal fogná vissza a fogyasztást.

Mivel a kínai gazdaság nagy tempóban nő, ezért a bányászoknak kétszázmillió tonna szenet kel felszínre hozniuk évente.