A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességének rendszeresen hangot adó vezetője, Ján Slota szerint Göncz Kinga "összeférhetetlenséggel és további dolgokkal" vádolta meg az országot. "Legyünk hát éberek, drága szlovák fivéreim és nővéreim, különösképpen ezen a helyen, ahol 101 évvel ezelőtt 15 ártatlan szlovák élete hunyt ki. Zárjuk sorainkat, fogjunk össze, semmiképpen hagyjuk magunkat félrevezetni, eltájolni, legyünk szilárdak, mint a szikla, mint (Szent) Péter a szlovák nemzet és az állam ellenségeivel szemben" - idézte Slota Cernován elhangzott szavait a SITA hírügynökség.

A Rózsaheggyel (Ruzomberok) egybeépült Cernován 1907-ben a magyar csendőrség a felháborodott helyi szlovák hívők közé lövetett. Tizenöt ember meghalt, többen megsebesültek. A szlovák hívők a helyi templomszentelés ünnepén azért lázadtak fel, mert a megyéspüspök nem volt hajlandó beengedni a templomba a helyi születésű pap-politikust, a magyar uralom ellen lázadó szlovák nemzeti mozgolódások élén álló Andrej Hlinkát, aki két évtizeddel később önmagát "szlovák Hitlernek" nevezte. Cernová a szlovákok emlékezetében a magyar megtorlás jelképeként él.

Az évfordulón Cernován koszorúzó Slota - aki a magyarokat korábban görbelábú mongol gyilkosoknak, Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyar külügyminisztert ápolatlan "kócos asszonynak" nevezte - azzal riogatta a hallgatóságot, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a magyar mondatokba csakis szlovák helységneveket ékelő honismereti tankönyv ellen lázítva utcai zavargásokat tervez. Slota nem csak Göncz Kingát, de az MKP vezetőit és "egyes magyarországi politikusokat" is azzal vádolt, hogy "folyton Szlovákia szuverenitására törnek".

Egyúttal azt állította, hogy a Magyar Gárda Rajkán, a Pozsonnyal határos magyarországi településen "szlovák zászlókkal masírozott, majd elégette" a szlovák államiság jelképeit. Szavai szerint a magyar média ezt elhallgatta, és Szlovákiában is "csak egy lap, az osztrák médiára hivatkozó SME írt róla".