A Magyarországnál 20 ezer négyzetkilométerrel kisebb, de 12,5 millió lakossal rendelkező Bajorországot immár fél évszázada a Keresztényszociális Unió (CSU) vezeti. Közvélemény-kutatási adatok szerint ezúttal bizonytalan az egypárti kormányzás fennmaradása, holott a korábbi választások előtt a CSU vezetői legfeljebb azt találgatták, hogy az eleve biztosnak ígérkező 50 százalék felett hány további mandátumot szerezhetnek a 180 tagú tartományi törvényhozásban.

Tavaly a párton belüli botrány hatására a 14 év óta kormányzó Edmund Stoibert Münchenben Günter Beckstein váltotta fel a miniszterelnöki tisztségben, ezzel együtt jórészt az országos politika hatására kaptak erőre bajor földön is a kisebb pártok. Jelenleg úgy tűnik, hogy a szabaddemokraták és a Baloldali Párt is jó eséllyel indul a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék megszerzésére.

A berlini szövetségi kormány kisebbik koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak ismét szerények a kilátásai Bajorországban - az 5 évvel ezelőtt tartott legutóbbi választáson is csak nehezen tudta megszerezni a szavazatok 19 százalékát.

Megfigyelők szerint ezúttal jó eséllyel indul a jórészt populista jelszavakat hangoztató Szabad Választók Pártja, viszont semmi esélyük sincs a szélsőjobboldali politikai tömörüléseknek az 5 százalékos küszöb átlépésére.

Ezúttal a belföldi érdeklődésen túl a nemzetközi közvéleményt is foglalkoztatja a bajorországi tartományi választás kimenetele, mert ebből nemcsak diplomáciai körök vonnak le fontos következtetéseket a jövő évben esedékes országos választást illetően, hanem a berlini koalíció számára is komoly figyelmeztetés lehet az esetlegesen gyengébb szereplés.