Karadzic számlájára írják az 1992-95 közötti boszniai háború idején elkövetett legsúlyosabb atrocitásokat, Szarajevó 43 hónapig tartó ostromát és a srebrenicai mészárlást. Az ügy igen bonyolult és összetett, így egyhamar aligha kerülhet a Nemzetközi Törvényszék (NT) elé.

A Karadzicot elfogó szerb hatóságok feladata azzal kezdődik, hogy megismertessék a rabbal a hosszú bűnlajstromot. Az új szerb törvények értelmében a volt boszniai szerb vezetőnek ezek után kifogást terjeszthet a belgrádi bíróság elé. Ha ezt elutasítják, akkor adhatja ki őt Szerbia a hágai bíróságnak - a döntést azonban Karadzic megfellebbezheti.

Nerma Jelacic bírósági szóvivő sem tudta megmondani, meddig húzódhat a jogi folyamat szerbiai része. "Remélem, a lehető leghamarabb átadhatjuk őt Hágának" - fogalmazott.

A Nemzetközi Törvényszék rövid közleményében mérföldkőnek nevezte Karadzic elfogását a nemzetközi jog fejlődésében.

Mihelyt Karadzic Hágába érkezik, szigorú biztonsági intézkedések közepette a törvényszék börtönébe viszik, amelyet egy, az Északi-tenger közelében lévő holland fegyházon belül alakítottak ki. Ugyanabban a blokkban fog élni, ahol egykori mentora, Slobodan Milosevic szerb elnök lakott 2006-ban bekövetkezett haláláig.

Ha Karadzicnak nem lenne ügyvédje, akkor a hágai bíróság jelöl ki számára valakit.

Az első nyilvános meghallgatására már napokkal Hágába kerülése után sor kerülhet; ezen ellenvetéssel élhet a vádakkal szemben. Ha ezt nem teszi meg, a bíróság automatikusan úgy veszi, hogy ártatlannak mondja magát.

Korábban előfordult, hogy a bíróság az első meghallgatás után szabadlábra helyezte a vádlottat - természetesen szigorú feltételek mellett -, így ők szülőhazájukban várhatták a per kezdetét.

Mivel azonban a Karadzic elleni vádak rendkívül súlyosak, ráadásul majdnem 13 éve menekült a felelősségre vonás elől, gyakorlatilag semmi esély arra, hogy ő is szabadlábon védekezhessen.