Infostart.hu
eur:
349.66
usd:
301.63
bux:
138300.58
2026. június 16. kedd Jusztin

Bush feloldja a tengeri olajfúrásokra vonatkozó elnöki moratóriumot

George Bush amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy feloldja a külső kontinentális talapzatban végezhető tengeri olajfúrásokra érvényes elnöki moratóriumot.

A Fehér Házban bejelentett lépés nagyrészt szimbolikus jellegű, mert a tengeri olajfúrásokra vonatkozóan nemcsak az idősebb George Bush által 1990-ben elrendelt elnöki, hanem kongresszusi tilalom is érvényben van.

Az amerikai törvényhozás 1981-ben vezette be, majd többször meghosszabbította a külső kontinentális talapzatban rejlő nyersolaj kiaknázásának tilalmát, és azóta sem mutat hajlandóságot a rendelkezés megmásítására.

Bush bírálta a kongresszust, hogy korábbi kérése ellenére a maga részéről nem oldotta fel a moratóriumot, és ismételten felszólította a törvényhozókat, hogy tegyenek lépéseket az ügyben.

Az elnök kifejtette, hogy a tengeri olajfúrások kibővítését az emelkedő üzemanyagárak indokolják. A tilalom feloldásával az Egyesült Államok fokozhatná hazai olajkitermelését és függetlenebbé válhatna az olajimporttól.

Bush emlékeztetett arra is, hogy a fejlett technológiáknak köszönhetően ma már környezetbarát módon lehet nyersolajat kinyerni a kontinentális talapzatból. "Az egyetlen dolog, amely elválasztja az amerikai népet ettől a hatalmas olajtartaléktól, az a kongresszus tétlensége" - hangsúlyozta.

A moratórium a kontinentális talapzat 80 százalékára vonatkozik az Egyesült Államok keleti és a nyugati partjainál egyaránt.

A kongresszus demokrata párti képviselői a környezetvédőkkel karöltve ellenzik a tilalom feloldását, és az ezt célzó republikánus javaslatokat mindeddig környezetvédelmi okokra hivatkozva elutasították.

A tengeri olajfúrások kérdése az amerikai elnökválasztási kampányban is megosztó kérdéssé vált. John McCain, a várható republikánus jelölt támogatja Bush elnök kezdeményezését a szövetségi tilalom feloldására, és bevételt ígér az államoknak a parti vizekben folyó kitermelés jövedelméből.

Barack Obama, a valószínű demokrata párti jelölt azonban a moratórium fenntartása mellett érvel, egyebek mellett azzal, hogy a tengeri olajfúrások rövid távon nem enyhítenék az olajpiaci nehézségeket, mert ebből a forrásból csak a kiaknázás megkezdésétől számított hét év múlva juthatna ténylegesen üzemanyag az amerikai benzinkutakba.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Bejelentette a Mol: megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról

Bejelentette a Mol: megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról

A Mol-csoport Részvényesi Megállapodást írt alá a szerb kormánnyal a Naftna Industrija Srbije (NIS) jövőbeli irányításáról, miután a Gazpromnyefttel folytatott tárgyalások keretében a vállalat 56,15 százalékos részesedésének megvásárlására készül. A tranzakcióval a magyar olajcég Szerbia egyetlen nagy olajfinomítójának, a pancsovai létesítménynek, valamint egy több mint 400 töltőállomásból álló hálózatnak a többségi tulajdonosává válna. Az ügylet hátterében az áll, hogy az orosz tulajdonosi háttér miatt a NIS amerikai szankciós nyomás alá került, ami kényszerhelyzetet teremtett mind Szerbia, mind a Gazpromnyeft számára. A vételár korábbi becslések szerint 900 millió és 1,41 milliárd dollár között alakulhat, a tranzakció lezárásához azonban még további hatósági engedélyek szükségesek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×