Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Sorban állnak az árván maradt kicsikért a kínai családok

Kínai családok ezrei szeretnék örökbe fogadni azokat a gyerekeket, akiknek szülei a május 12-i földrengésben haltak meg vagy tűntek el. Sokan így, az adoptálással igyekeznek megkerülni az egy család egy gyerek szabályt.

Már a katasztrófa utáni első napokban is százával érkeztek a telefonok a földrengés által leginkább sújtott kínai tartomány, Szecsuán közügyi hivatalához, a régió örökbefogadási ügyekben illetékes szervezetéhez. Családok tízezrei jelezték: szívesen segítenének a földrengés után árván maradt gyerekeken.

Jelenleg 5500 kicsiről tudni, hogy szülei biztosan meghaltak, az árvák száma azonban minden bizonnyal növekedni fog, hiszen 18.618 embert egyelőre eltűntként tartanak nyilván.

Sok pár azért szeretne a földrengés áldozatainak gyermekei közül adoptálni, mert ezzel kibújhatnak az egy család egy gyerek szabály alól. A legtöbben úgy gondolják, hogy a kicsiknek is az a jobb, ha van mellettük egy testvér, és nem egyedül nevelkednek.

"Ha két gyerek együtt nő fel, tudják segíteni egymást, teljesebb emberré válnak. A szomszédomnak két csemetéje van, és látom, hogy sokkal előzékenyebbek, kedvesebbek a szüleikkel, mint az én fiam, aki szörnyen el van kényeztetve" - magyarázta az egyik feleség, Li asszony.

Megkönnyíthetik 


Nemcsak Szecsuánban, hanem Pekingben is sokan érdeklődnek az árva gyerekek után: a kínai főváros 16 illetékes irodájához egyenként is több ezer kérés érkezett a reménykedő családoktól.

A kínaiak hagyományosan nem szívesen adoptálnak gyerekeket, az utóbbi időben azonban e téren is változás mutatkozik, ám az örökbefogadás folyamata még mindig hosszú és nehézkes, így akadnak családok, akik meg sem próbálkoznak ezzel. Lehetséges azonban, hogy a tragédia után, amely több százezer halálos áldozatot követelt, ideiglenesen könnyebbé teszik a gyerekre váró családoknak az adoptálást.

A csengtui Népesség- és Családtervezési Tanács már bejelentette, hogy engedélyezi az olyan családok számára későbbi gyermekvállalást, akik örökbe fogadnak egyet a földrengésben elárvult kicsik közül. Ahogyan azok a szülők is vállalhatnak új babát, akiknek egyetlen gyermekük súlyosan megsérült a katasztrófában.

Sok szakértő ugyanakkor tiltakozik az ellen, hogy a gyerekeket idegeneknek adják át: szerintük az az ideális, ha a kicsik az életben maradt családtagoknál nevelkednek.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×