Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

A halfajok negyedét pusztíthatják ki a halászok

A világ halfajainak mintegy negyedét veszélyezteti a felelőtlen túlhalászás - állapítja meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezte, a FAO halászati iparral foglalkozó részlegének igazgatója.

A testület hétfőtől a jövő héten ülésezik a németországi Brémában, a tanácskozás fókuszában a felelős halászat, és kereskedelem, valamint a fogási mennyiségek egységesítésének témái állnak.

Grimur Valdimarsson, a szervezet illetékes vezetője szerint a technikai irányelvek már léteznek a felelősségteljes halászat megteremtéséhez, egy sor megállapodás, és javaslat szabályozza már ezeket a kérdéseket. Ugyanakkor számos szabályozás betartása törvényileg nem kikényszeríthető, csupán önkéntes jellegű.

Jelenleg a legtöbb törvényi szabályozás csak nemzeti szinten létezik, nemzetközileg hiányoznak a kötelező eszközök - hangsúlyozta Valdimarsson.

A FAO tanácskozáson 79 ország és nem kormányközi szervezet képviselői vesznek részt.

Korábban szakértők figyelmeztettek: több cápa- és rájafajt is veszélyeztet a túlhalászás.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×