Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

"Le a jelzőlámpákkal, akkor kevesebb lesz a dugó és baleset!"

Miközben sok város akarja lemásolni a londoni dugódíjat, addig egy közlekedési témákkal foglalkozó brit tévéproducer azért indított kampányt, hogy kevésbé korlátozzák a forgalmat. Martin Cassini szerint a közlekedési jelzőlámpák - paradox módon - dugókat és baleseteket okoznak.

Martin Cassini televíziós producer európai példákra hivatkozva szenvedélyes kampányt indított a jelzőlámpák megszüntetéséért. Kattintson ide Cassini filmjének megtekintéséhez, amely a BBC Newsnight című műsorában volt látható

A Kiotói Nemzetközi Városok Új Mobilitási programja nevű szervezet tanácsadójaként is működő Cassini szerint ha hagynánk az emberi természetet érvényesülni, akkor kevesebb lenne a dugó, a baleset és még az állandó megállás-elindulás miatt keletkező légszennyezés is.

Szüntessék meg a kiemelt utak prioritását!

Cassini szerint nem lenne szabad prioritást adni a főútvonalaknak, hanem "önszabályozóvá" kellene tenni a forgalmat és egy-egy kereszteződésben maguk az autósok döntenék el, hogy ki mehet át előbb.

Az a civilizált viselkedés, hogy aki hamarabb ér oda, az mehet át először - teszi hozzá.

A közlekedési lámpák miatt a kocsik "harcot folytatnak" a pozíciókért, és azért, hogy még átjussanak a zöld, vagy sárga lámpán - ez pedig baleseteket okoz - szól az érvelés.

"Békés anarchia" - az autósok jobban odafigyelnek, ha nincs lámpa

Cassini több viselkedéskutatóval is beszélt, akik szerint a közlekedési lámpák az embereket "természetük elfojtására" kényszerítik, ahelyett, hogy az emberi viselkedést figyelembe véve terveznék meg a közlekedés.

A producer "békés anarchiának" nevezi ötletét, és azt mondja: amikor nem működik a jelzőlámpa, akkor az autósok megoldják a problémát azzal, hogy lassabban közelítik meg a kereszteződést, és udvariasak egymással. A gyalogosokat pedig "útitársként" és nem útakadályként kezelik.

Egyik kedvenc példája az egyre több városban megtalálható gördeszkáspark, ahol a fiatalok közlekedési lámpák nélkül is harmónikusan mozognak együtt, és elengedik egymást.

Ahol már kísérleteznek: Hollandia és Svédország

Konkrét példaként hozza még fel a hollandiai Drachtent, ahol megszüntették a közlekedési lámpákat és ezzel eltüntek a dugók is. A svédországi Norrköpingben pedig bevezették "a megosztott tér" ötletét. Eltűntek a lámpák és bárki sétálhat akár az út közepén is.

Cassini bírálói szerint Nagy-Britanniában sok helyen a többszázados utcahálózat nem felel meg ilyen 21. századi elvárásoknak, ráadásul Londonhoz nem mérhető városokat választott ki példaként Hollandiában vagy Svédországban. Egy másik érvük pedig, hogy az ötlet csak nappal lenne valamennyire működőképes.

A producert az InfoRádió is megkérdezte arról, hogyan nézne ki mindez más országokban. Az interjút az InfoRádió szerdai adásában hallhatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×