Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Tovább éleződik a fegyverkezési verseny

Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2,2 milliárd dollár (mintegy 405 milliárd forint) értékben repülőgépeket és rakétákat adhat el Tajvannak, amely régóta folytat fegyverkezési versenyt a szigetet a saját szakadár tartományának tekintő Kínával.

A csomag tizenkét darab P-3C Orion tengerészeti felderítő és tengeralattjáró-elhárító repülőgépet, a típus három, működésképtelen példányát - a tartalékalkatrészek biztosítása érdekében -, valamint 114 darab SM-2 légelhárító rakétákat tartalmaz.

A Pentagon közleménye szerint Tajvan jelenlegi járőrgépei hamarosan elérik élettartamuk végét, így szükséges a pótlásuk.

A tajvani Orionok az amerikai fegyveres erők készleteiből kerülnek majd ki - az Egyesült Államokban a típust fokozatosan kivonják, és a P-8 Poseidonnal helyettesítik. A P-3C egyaránt alkalmas haditengerészeti felderítésre, valamint hajók és tengeralattjárók elleni harcra.

Az amerikaiak az Orinokért 1,96 milliárd dollárt kérnek, míg a 114 darab SM-2 Block IIIA rakétákért 272 millió dollárt.

Utóbbiakkal Tajvan a rombolóit kívánja felszerelni, repülőgépek és cirkáló rakéták ellen védve azokat.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékes ügynöksége közölte: az üzlet - amelyre a Kongresszusnak még rá kell bólintania - segít fenntartani a kelet-ázsiai régióban a politikai stabilitást, a katonai egyensúlyt és a gazdasági fejlődést; továbbá az amerikai érdekeket szolgálja, mivel elősegíti Tajvan fegyveres erőinek modernizálását és légvédelmi képességeinek fejlesztését.

Pekingben nyilván másképpen vélekednek erről, hiszen Kína intenzív fegyverkezésének meghatározó iránya éppen az, hogy biztosítsák a katonai fölényt Tajvannal szemben.

A pekingi vezetés számos alkalommal nyilvánvalóvá tette, hogy szükség esetén - például ha a sziget kikiáltaná függetlenségét - katonai erővel szerzi vissza Tajvant.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×